Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 16. (Kaposvár, 1985)
Kanyar József: Egyházlátogatási jegyzőkönyvek, mint népiskolatörténeti források Dél-Dunántúl egyházmegyéiben (1810-1848)
ző a protestáns népiskolák számára hanem azért is, mivel azok részben kiegészítői voltak a római katolikus egyházak népiskoláiról készült jelentéseknek, másfelől pedig a legfőbb mutatói annak, hogy milyen állapotokat találtak a reformátusok népiskoláinak külső és belső rendjében, milyen ismereteket tanítottak, milyen tankönyveket használtak bennük, milyen volt az iskolábajárási arányuk, s milyen törekvéseket, szándékokat és elképzeléseket tudtak megvalósítani népiskolázásuk jobbá és eredményesebbé tétele érdekében. De általános művelődéstörténeti forrásként is számontarthatjuk e jelentéseket, hiszen az egyházközségek történetei visszanyúltak sokszor a reformáció korszakába, jelentős adatokat közölve a hódoltság, majd az ellenreformáció idejéből is. Jellemző példaként idézhetjük, hogy például Kiliti templomát - még a kuruc-világ előtt - a török időben építették. Majd 1764-ben fából és sárból nemcsak templomot és haranglábat, hanem oskolaházat is építettek, amelyből csakhamar ki is űzettek az iskolásgyerekek, akik az alsó faluvégén fel nem épített iskolaházig „több gazdáknál zsellérkedtek” vallották azok az öregek, akik már akkor a rektor keze alá jártak. Emellett azt is említhetjük, hogy e táj volt: különösképpen - az alsó-baranyai és a tolnai egyházmegye területe - a reformáció egyik hazai forrásvidéke. (Hercegszőllős, Darócz stb.) Az egyházlátogatási jelentések négy egyházmegye területéről maradtak fenn: az alsó-baranyai egyházmegyéből 8, a felső-baranyaiból 59, a külső-somogyiból 28 s végül a tolnai egyházmegyéből 24, összesen tehát 119 gyülekezetből. Az egyházlátogatásokból az alábbi 14 iskolatörténeti rovatot vettük fel tanulmányunkba: 1. A helység neve. 2. A filiák neve. 3. A vizitáció ideje. 4. A gyülekezet lélekszáma. 5. A tanító neve. 6. Hol végezte tanulmányait a tanító? 7. Hol szolgált előtte? 8. Mióta szolgál helyben? 9. Nótáriusi munkát végez-e? 10. Milyen tantárgyakat tanítanak? a) olvasás, b) írás, c) számtan, d) vallás, e) ének, f) egyéb tárgyak. 11. Milyen tankönyveket használnak? 12. Az iskolába járók száma: a) fiúk, b) lányok, c) összesen. 13. Mikor járnak iskolába? 14. Az iskolaépület állapota. r. Az Alsó-baranyai Egyházmegye 1. BABARCZ. 2. 3. 1817. júl. 10. 4. 241. 5. Szabó József. 6. Debrecen. 7. Nagyváty, Hercegszőllős. 8. 1815. 9. -. 10. a) -, b) -, c) d) -f-, e) -J-. f) vallástörténet. 11. Göböl G. Kis katekizmus. 12. a) 18. b) u. c) 29. 13. „Nyáron azok járnak, akiknek otthon hasznok nincs, télen azok, akiknek ruhájuk van.” 14. Meglehetős, elég tágas. (Nem a methodus docendi szerint tanítanak!) 2. 2. BELLYE. 2. -. 3. 1817. júl. ;. 4. 484. 5. Borsi János. 6. Debrecen. 7. -. 8. 1814. 9. -. 10. a), b), c), d), e), f) Methodus docendi (norma) szerint. 11. -. 12. a) 34. b) 22. c) 56. 13. Nyáron csak az apróbbak járnak! 14. Az iskola épülete régi, tavasszal új épül. 3. CSERVENKA. 2. -. 3. 1817. jún. 14. 4. 807. 5. Müller János. 6. Pécs. 7. Mórágy. 8. 1805. 9. -. 10. a) -. b) +• c) +. d) +• e) +. f) -■ n. 12. a) 61. b) 52. c) 113. 13. Nov. i-től ápr. végéig (félesztendeig) járnak. Pünkösd után üresen áll az iskola! 14. Az iskola épülete jó és tágas! 261
