Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 16. (Kaposvár, 1985)
Kanyar József: Egyházlátogatási jegyzőkönyvek, mint népiskolatörténeti források Dél-Dunántúl egyházmegyéiben (1810-1848)
44. CSUZA. 2. 3. 1817. júl. 8. 4. 875. 5. Sebő János. 6. Debrecen. 7; -. 8: 1813. 9. ' 10. a), b), c), d), e), f) Methodus docendi szerint, ii. -. 12. a) 40. b) 51. c) 91..13. Myá- ron azok járnak, akik munkára alkalmatlanok. 14. Jó állapotban az épület, elég tágas. 55. DARÓCZ. 2. —. 3. 1817. júl. 5. 4. 745. 5. Szabó Mihály. 6. Halas. 7. Kórógy, Szentlászló, Bellye. 8. 1810. 9. —. 10. a), b), c), d), e), f) Methodus docendi szerint. 11. —. 12. a) 42. b) 32. c) 74. 13. Télen szorgalmasan járnak, nyáron: nem. 14. „Az épület meglehetős, de szoros és egészségtelen.” 6. 6. FEKETEHEGY. 2. Ireghegy 34. 3. 1817. jún. 19. 4. 2648. 5. Deák Sámuel kántor, Pintér János (apróbb gyermekek), Szabó István (leány gyermekek). 6. Debrecen, Halas, Debrecen. 7. -. 8. 1815. 9. -. 10. a), b), c), d), e), f) Methodus docendi szerint, n. -. 12. a) 190. b) 180. c) 370. 13. „Kaszálástól őszi szántásig nem járnak.” 14. Az iskola épületei jó állapotban, elég tágasak. 77. HARASZTI (SZLAVÓNIA). 2. -. 3. 1817. júl. 2. 4. 779. 5. Sallai Mihály. 6. Debrecen. 7. Szentlászló, Kölked, Sepse, Rétfalu. 8. 1815. 9. -. 10. a) -. b) -. c) -. d)-|-. e) -|-. f) Természethistória. 11. Göböl G. Kis káté, Hübner J. Szent história. 12. a) 42. b) 58. c) 100. 13. „Megrögzött közönséges szokás szerint csak télen járnak.” 14. „Oskola készült 1816-ban vályogból tégla fundamentumra, elég tágas.” 8. 8. HERCEGSZÖLLÖS. 2. —. 3. 1817. júl. 6. 4. 615. 5. Csoók Mózes. 6. Nagykőrös, Pozsony, Debrecen. 7. -. 8. 1814. 9. —. 10. a) -|-. b) +. c) d) -f-. e) f) Valláshistória, Természethistória, Magyarország földrajza és történelme. 11. Göböl G. Kis katekizmus, Hübner és Osterwald: Szent história. 12. a) 20. b) 32. c) 52. 13. Csak télen járnak! 14. ,,Az iskolát megtoldották, tágas.” A felsorolásokból kitűnően az egyházmegye 8 egyházközségében 7194 volt a lélek- szám. Tanító mindegyik gyülekezetben volt, Feketehegyen három is, ahol a rektortanítón kívül külön tanító tanította a kisebb iskolásokat és más volt a leánygyermekek tanítója is. Igaz, nagy volt az iskolába járók száma is (370): 190 fiúval és 180 leánnyal. Az egyházmegye összes iskolába járó tanulóinak a száma 885 volt (447 fiú, 438 leány), tanítóinak pedig 10, egy tanítóra jutván 88,5 gyermek, illetve 719,4 lélek. A tanítók nagy része - az egyházmegyében - Debrecenben végezte tanulmányait. A tanítás módját a consistorium írta elő a methodus docendi alapján. Három iskolában - az egyházkerület népiskoláihoz hasonlóan - Göböl Gáspár Kis és Nagy katekizmusát, Hübner János és Jean Frederic Osterwald tankönyveit használták. Az iskolába járás nem volt egyenletes a tanévben. Általában csak télen jártak ,,a megrögzött közönséges szokások” szerint, nyáron nem, vagy alig. Pünkösd után már üresen álltak az iskolák. Az iskolaépületek általában jónak voltak mondhatók az egyházmegyében s elég tágasaknak is, csupán két gyülekezet iskolája volt szoros és egészségtelen (Bellye és Daróc). Toldani és újjáépíteni pedig két helyen kellett az iskolát az egyházmegyében (Her- cegszőllős és Bellye). 2. A Felső-baranyai Egyházmegye i. ADORJÁS. 2. -. 3. 1817. jún. 13. 4. 216. 5. Nincs tanító. 6. -. 7. —. 8. -. 9. 10. a), b), c), d), e), f) -. ii. -. 12. a), b), c) -. 13. -. 14. ,,Az oskolás gyermekek számára classis legyen!” 262
