Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 16. (Kaposvár, 1985)

Kanyar József: Egyházlátogatási jegyzőkönyvek, mint népiskolatörténeti források Dél-Dunántúl egyházmegyéiben (1810-1848)

gezte Báthory Gábor, a Dunamelléki Egyházkerület püspöke régiónkban egyházlátogatásait 1816/19 között, egy évtizeddel a II. Ratio educationis szabályrendeletének a megjelenése után. A jelentések a Ráday Levéltár G. osztályának fondjában a 32-176. sz. canonica visitatios iratokban találhatók.

Kurbély 14 kérdőpontra választadó jelentései nagyjából egybeestek Báthory tíz kérdéscsoportra tagolódó jelentéseivel. (1. Az eklézsia története (a templom, az úrasztala, a harangok, a parókia, a levéltár és a könyvtár stb.), 2. az egyház igazgatása, 3. a karitativumok vagy alamizsnák, 4. a lelkipásztor, 5. az iskola, 6. a bába, 7. a temető, 8. a harangozó, 9. a szegények és 10. a vallás szabad gyakorlása.)

A püspöklátogatás alkalmából a lelkipásztorok megírták az eklézsia történeteket, azaz „a reformáta eklézsiák eredeti és mostani állapotának, az oskoláknak, a lelkipásztoroknak, az oskolamestereknek és azok salláriumoknak, szántóföldjének, kertjeinek, szőllelknek leírását a püspöki canonica visitationak alkalmatosságára, a főtisztelendő és a nagytudományú püspök és a dunamelléki református eklézsiák nagyérdemű feje, főtisztelendő Báthory Gábor úr 1816-i látogatása alkalmából.”

Az iskolákra az 5. kérdéscsoport vonatkozott tíz újabb kérdéssel:

1. Mi a neve a rektornak? Hol tanult? Mióta teljesít helyben szolgálatot? Milyen állomáshelyeken szolgált? Családi állapota?

2. Micsoda állapotban van az iskola épülete? Elég tágas-e a gyermekek számához képest?

3. Hányán járnak az iskolába? Külön-külön nemenként. (A katalógus le- írattassák és beadattassék!)

4. Járnak-e a gyermekek egész esztendőben az iskolába, vagy csak télen? Lehetséges volna-e, hogy a kisebb gyermekek járjanak egész esztendőben?

5. Micsoda tudományok (tantárgyak) taníttatnak?

6. Kik a traktus, az egyházmegye által kirendelt vizitátorai az iskoláknak? Azok hányszor látogatnak? Jelen vannak-e a vizsgákon?

7. Vannak-e a helyi prédikátorokon kívül más helyi inspektorok?

8. A templomi éneklést végzi-e a rektor, akár úgy, hogy maga választja ki az énekeket, akár pedig a prédikátor írja elő azokat a számára?

9. Bevezették-e az új éndkesköinyvet? Ha nem, akkor miért nem?

10. A rektor saláriuma (fizetése).

Aki ezeket a kérdéseket a püspök számára az iskolaügyekről összeállította: a legfontosabb ismeretekre volt kíváncsi az egyház „veteményes-kertjeit” illetően, a leglényegesebb tájékozódást kívánta az iskolákról. A rájuk vonatkozó 10 kérdéskörből háromra még külön írásbeli jelentést is készíttetett a püspök mellékletként. Az egyik az iskolába járó gyermekek név- és osztály szerinti katalógusa volt (series), a másik a tantárgyak osztályonkénti felsorolása a tankönyvekkel, a harmadik pedig az iskolamesterek fizetésének a hiteles lajstroma, melyet vagy a község vezetőinek (öregbíró és az esküdtek), vagy az egyházközség vezetőinek: kurátornak és az egyházi elöljáróknak kellett okmányszerűen aláírniuk és lepecsételniük.

Báthory egyházlátogatási jegyzőkönyvei - Kurbély vizitacióihoz hasonlóan - nemcsak azért jelentős források régiónk népiskolatörténetére vonatkozóan, mivel általuk a II. Ratio educationis hatására és következményeire tudunk következtetni a reformkor küszöbén - noha annak végrehajtása nem volt kötele