Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 16. (Kaposvár, 1985)
Kanyar József: Egyházlátogatási jegyzőkönyvek, mint népiskolatörténeti források Dél-Dunántúl egyházmegyéiben (1810-1848)
arról is, hogy Királyegyházán 1810-ben a tanító halottvirrasztó volt. A vaszari tanító 1842-ben ugyancsak harangozó volt. A kishajmási Ladányi József pedig nyugalmazott őrmester volt 1829-ben (vigiliarum magister). Nagykozáron az 57 éves Virth György (1810) is harangozó volt és a gyerekek oktatására alkalmatlan és süket. Az 1812/ r4-es szerződések szerint Belvárdgyulán, Dencsházán, Harkányban, Bissén és Kémesen is végeztettek velők harangozást, Kákicson pedig 12 forintért vezette a tanító a nótáriát. A Baranya megyei 1812-14-es iskolamesteri szerződések statisztikailag hasznosítható adatai közül a didactrumoik nagyságára vonatkozóan is - csaknem általánosítható - következtetéseket figyelhetünk meg. Ilyen szerződéses díjlevéllel tanított tanulóként 10 garasért a csányoszrói, a dencsházai tanító, első évben ugyancsak 10 garasért, a másodikban azonhán már 1 Ft-ért a drávapiski, a ka- tádfai, a mecskei tanító, de a könyv nélküli tanulóktól már - ugyancsak - 1 Ft- ot kért a dencsházai mester is szerződése szerint. A belvárdgyulai ludimagister olvasásért 30 kr-t, éneklésért 60 kr-t, katekizmus oktatásért pedig 30 kr-t kért a tanulóktól. Botykapeterden az írás 45 kr volt tanulónként. Viszlón pedig olvasásért már 16 icce, a könyv nélküli éneklésért pedig 1/2 akó bort kért a mester. lványiban az első évben 12 garas, a másodikban már 17 garas volt a didactrum. Drávapalkonyán is. Kisharkányban a rossz olvasók egy fertály akót fizettek, a jó olvasók pedig 1/2 akót. Kistótfalun is a dupláját szedték: 1 fertály bort (az olvasni nem tudóktól). Matty on a gyenge tanulók 8 garast, a jó tanulók 10 garast, az idősebbek pedig 2 máriást (20 kr.) fizettek. A nagyharsányi didactrum az ABC olvasóktól 8 garas volt, s miután latint is tanítottak: a kezdő latinista név- és igeragozók (deklinisták és konjugis- ták) 2 máriást, a haladóbb nyelvtanosok és mondattanosok (grammatisták és szintakszisiták) pedig 3 máriást, a lányok csak 8 garast fizettek, a katekizmusért pedig 10 garast. Nagyvátyon az abc után 30 kr-t, az olvasók pedig 45 kr-t fizettek. Rózsafán írásért 1 Ft-ot, olvasásért 15 garast, Siklóson pedig a kisebb tanulók 8 garast, az olvasásért 10 garast, a deklinisták és konjugisták 3 máriást (eggyel volt drágább a nagyharsányi didactrumnál), míg a grammatisták és a szintakszisták - ugyancsak drágábban - 1 Ft-ot fizettek. A lányok után azonban csak 10 garas fizetése volt kötelező. * * * A reformkori iskolák súlyának növekedésére utalnak azok a törekvések is, amelyeket a római katolikus egyház vezetői szenteltek népiskoláik ügyének: püspökök, esperesek és plébánosok egyaránt. Kurbély halála után - a Veszprémi Rk. Egyházmegyében - a zsinatelökészító espereskerületi jegyzőkönyvek sok hasznos indítványt örökítettek meg a katolikus egyházi népiskola megjavítása érdekében. Az indítványok között szerepeltek az alábbiak: 1. ne lehessenek a tanítók nótáriusok, 2. de kántorok se legyenek, 3. sürgették a preparandiák felállítását, 4. követelték a tanítói nyugdíjak bevezetését, 5. a kaposvári esperesi kerület indítványaként hangzott el, hogy minden esperesi kerületből legalább egy tanítót képezzenek ki a preparandiákban a többi tanító tanítására, 6. a karádi esperesi kerület a kiváló tanítókat, sőt az iskolalátogatás fokozása érdekében még a szülőket is jutalmaztatni akarta, 7. a szegény tanulók ingyen tankönyvekkel való ellátását is szorgalmazták, sőt 8. évente két szülői konferencia tartását is 255
