Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 16. (Kaposvár, 1985)

Kanyar József: Egyházlátogatási jegyzőkönyvek, mint népiskolatörténeti források Dél-Dunántúl egyházmegyéiben (1810-1848)

A római katolikus tanulók számának növekedése a reformkorban ii baranyai rk. plébánia területén (1810-1848)31

A plébánia neve

1810

Lakosság Tanulók

1829

Lakosság Tanulók

I848

Lakosság Tanulók

Abaliget

i 872

97

i 823

143

2 066

192

Beremend

2 157

12

2 261

265

54

3 389

233

Bogád

i 766

29

2 478

321

127

2 599

252

Boly

3 326

248

3 071

485

3 531

540

Dárda

882

60

i 331

230

1533

202

Gödre

I 862

120

i 679

329

2 031

426

Hosszúhetény

i 987

53

2 438

212

2351

255

Kővágószőlős

i 490

35

i 780

I 2 I

4C

1857

94

Mecseknádasd

2 210

318

2 450

4OO

35°

2 546

260

Mohács

4 369

102

6 003

7OO

35°

7 596

900

Siklós

I 314

70

2 462

167

105

2 633

242

Összesen:

23 235

i 144

27 776

3 373

32132

3 596

4,92%

12.74%

1 í,

■9%

A felsorolt 11 plébánia lakosságának - általánosíthatóan - csak 4,92%-a volt a tanuló 1810-ben. Ez az arány 1829-ben már 12,14%-ra növekedett, bizonyítván a népiskolába járás növekedésének tendenciáját a reformkorban. A vizsgált plébániák közül 1829-ben mind a 11-ben növekedett - 1810-hez képest - a tanulók száma. 1848-ban azonban már csak 6 plébániában 1829-hez viszonyítottan.

Néhány Baranya és Somogy megyei plébánián a vizitátorok összeírták 1829-ben a tankötelesek és a ténylegesen iskolába járó tanulók számát is. Így tudtuk meg, hogy a statisztikailag hasznosítható 50 plébánia területén: 13833 volt a tankötelesek száma, amelyből ténylegesen csak 7600 volt az iskolába járó (5 4,94%).32 Mindez - az előző táblázatokhoz hasonlóan - egyképp utalt a reformkori iskolalátogatottsági arány növekedésére, amely már majdnem kétszerese volt e régió XVIII. századvégi 25-30%-os arányának.

Az I. Ratio utáni katolikus népiskolák szervezése mindenütt a plébániákon történt, így Baranyában is. Ahol volt templom a faluban, ott volt iskola is. Petrovich Ede vizsgálatai szerint33 1729 és 1756 között csaknem azonos volt a plébániák, a tanítós települések s a tanítók száma, 25-72 között mozogva az ösz- szeírt Baranya megyei népiskolákban. Ez a szám a tanítós helységek és a tanítók számát illetően: 1782-ben volt a legnagyobb: 134-141. A plébánia és iskolagyarapító törekvések élén - irányítóként - aligha feledkezhettünk meg a pécsi egyházmegyében az egyetemi könyvtárt és nyomdát alapító Klimó György püspök nevéről (1751-1777).

A II. Ratio kibocsátása után: 1810-től már a tanítós települések száma (169) a plébániák számának (84) a kétszeresére emelkedett, a tanítók száma pedig 175-re, a reformkori népiskolák súlyának és jelentős emelkedésére utalóan. Míg a plébániák száma 1848-ig korszakunk végére mindössze csak eggyel emel253