Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 16. (Kaposvár, 1985)

Magyar Kálmán: A segesdi királynéi ispánság történetéről (XI-XV. század) - (Forrástanulmány)

Aranyas is, folyó vagy általában vízközeiben helyezkedtek el, rév és vámhelyeket képeztek, amelyek közvetlenül gyarapították a király, a királyné udvarházának, illetőleg kincstárának jövedelmét.

Amikor a segesdi királyi, királynéi udvarházat a XIII. század második felében említik, akkor még a királyi, királynéi birtok súlya országosan is jelentős volt. Különösen 1240 táján! A XIV. század elejére, mint azt a későbbiekben látni fogjuk, az Anjouk már egy összezsugorodott királyi udvari birtokszervezetet örökölnek. Ez vonatkozik a segesdi comitatus, illetőleg a curtis szervezetére is. Árpád-kori, legkiterjedtebb állapotát, részben az oklevelek hiánya miatt (mivel a meglévő kevés adat a nagyarányú eladományozást nem tükrözi) szinte alig tudjuk meghatározni! 1318-ban Károly Róbert külön rendeletben szabályozza az élelmet biztosító királyi szolgálónépek, a királyi kondicionáriusok szervezetét, akik ekkor az udvar, a curtis fontos ellátóiként már nem adományozhatok, illetőleg mozdíthatók el.62

Végső soron tehát sikerült a források alapján a segesdi királyi, illetőleg királynéi curtis-nák, udvarhelynek biztos meglétét bizonyítani. A segesdi curtis nyilvánvalóan nemcsak az „udvar helyét”, az épület nélküli gazdasági központot jelenti. Hiszen Segesd esetében ismert a király, illetőleg a királyné saját gazdasági, üzemi szervezete is, a praedium?*

3. A segesdi (kiráyi) királynéi praedium

1241-ben, Kálmán herceg Segesdre történő menekülésével kapcsolatban a vármegyei monográfia írja, hogy „Segesd majorsági birtok” volt.64 Ugyanebben a monográfiában található Alsósegesdnél, hogy „Segesd 1269-ben is még csak (!) királyi birtok, praedium volt.60 Csánki Dezső 1894-ben kiadott munkájában60 1269-nél a „predium nostrum (regis) de Segust” adatot szerepelteti. Vagyis 1269-ben IV. Béla segesdi prediumáról szól. Borsa Iván67 egy 1295-ben kelt oklevélben már Thomasinának, András király anyjának a Segusd nevű pre- diumához tartozó Zub (Szob) föld eladományozásának adatát találta meg. Vagyis Segesd közelében, annak DNy-i határában létezett a segesdi predium egyik földje, akár lakott település része. Végső soron a XIII. század végén még egy királynéi prediumról tudunk Segesden.

Milyen is lehetett ez a predium-szervezet? Nagyszerűen írja le Szűcs Jenő68 ezt a magán gazdaságot, üzemet, amely olykor egy népesebb, faluszerű település központjában volt. KrLstó Gyula szerint69 egy Árpád-kori villában, azaz faluban több, különböző tulajdonban lévő predium is lehetett. Hiszen ez a praedium voltaképpen földesúri házi gazdaság, a korai primitív allódium volt, amelyben a termelés a földesúri tulajdonban lévő földön folyt.

Segesd esetében ez úgy képzelhető el, hogy a faluszerű (?) település központjában ott állt a földesúr, a király, illetőleg a királyné udvarhelye és háza (curtis, curia), körülvéve gazdasági épületekkel, kerttel, illetőleg a szolgák viskóival. „Kúriának” hívták a majorszerű telep központját is, akkor, ha csupán a szolganépekre felügyelő gazdatiszt féle, nagyobb birtokszervezetnél az „udvarispán” (curialis comes) lakott benne.

Kezdetben a földesúr, a király is saját eszközeivel folytatott mezőgazda- sági munkát, rabszolga-szolga eredetű munkaerőkkel. Ezek a servik (mint 1211- ben az igali birtokon) a XIII. századra már kedvező jogállású, házas-földes szol15