Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 16. (Kaposvár, 1985)
Magyar Kálmán: A segesdi királynéi ispánság történetéről (XI-XV. század) - (Forrástanulmány)
gákká váltak. Így ezek a serviik később a szolgáltató falvak lakóihoz hasonlóak lettek. A szolgáltató falvak lakói pedig - amint Szántód esetében is láttuk - a XIII. század elejére udvarnok kategóriába kerültek.70 Nagyon érdekes, hogy Segesden a XIII. század végén is fennállott a pre- dium-szervezet. Hiszen a „prediálás üzem”-szervezetnek a felszámolását a királyi hatalom igen korán, már a XI. században megkezdte.71 Ezek szerint Segesden a királynéi udvarhellyel, curtis-sal, az ott lévő házzal, vagy curiával együtt ez a predium-szervezet a XIII. század végén még fennállott. A segesdi predium esetében is - a tatárjárás előtt szokásos - két vagy több magvú településre gondolhatunk. A hercegi, illetőleg a királyi és királynéi gazdasági telep(ek) (prediium) egy falutelepülés mellett, de akár benne is elterülhettek. Rendje nyilván legalább olyan lehetett (!) mint Csaba ispán baranyai két prediumának.72 Itt szántóföldekkel, rétekkel, szőlőkkel, erdőkkel együtt. . . több ezer hektárnyi terület létezett még 1248-ban is. A tatárjárás előtt pedig a népesebb településben templom is állt. A predium, a földesúr gazdasági telepe mellett pedig a hegyoldalban egy vár is állott, amely azonban még a XIII. században elpusztult. S ha egy még nagyobb hatalmú úrnak, így Majs hercegi tárnokmesternek és somogyi ispánnak, V. István király nádorának (Tolna-Somogy-i) uradalmi központját nézzük, akkor ebben az ábrahámi régi prédiális birtokközpontban még egy fallal körülvett palota (palatium) is állt, gazdasági épületekkel, három udvarhellyel és nemesi telekkel. (Ezen kívül még két közeli faluban is szerepelt udvarhely!) Mindhárom praedialis udvarhely a faluba beépülve működött!73 Segesd esetében a források - mindezideig - sem palotáról, sem a várról nem szólnak. Hanem a curtis-ról és a praedium-ról vannak biztos, XIII. századi adatok (1284, 1241-1295). Vagyis 1284-ben - de a herceg(ek), a királyok, királynék gyakori ott-tartózkodásából következtetve - bizonyosan előbb is (akár a XI-XII. században!) teljes bizonyossággal állt a praedialis gazdaság mellett, vagy annak szívében a herceg(ek), királyok, királynék curiája, curtis-a. Hogy ez a sematikus megnevezés az ő esetükben mit takarhatott, arra voltak jó példák Csaba ispán vagy a nádori rangú Majs mester prédiális - curiás - váras birtok- központjainak forrásemlítései.74 Talán Segesd esetében még az is felvethető, hogy 1241-1295 között a ser- vik-re, illetőleg a szolganépekre épülő királyi-királynéi predium, magánüzem egy időben, párhuzamosan is működhetett - az 1284-ben említett - curtis-sal, amelyhez már akár a fejlettebb státusú, illetőleg különböző kondíciójú szolgálónépek szervezete is tartozhatott?! Ez azonban a források hiánya miatt egyelőre nem bizonyítható! Végső soron az biztos, hogy a királyné segesdi birtokközpontjában (ahol a comitatus comese is székelt!) egy prédiális üzem a XIII. század végén még működött. Felszámolásának időpontja, vagy jobbágy telekké való alakulásának dátuma egyelőre még hiányzik! Feltételezhetjük azt is, hogy a királynénak közvetlenül is érdekében állhatott a sok településből, faluból álló uradalmi központjában, akár néhány vagy még több ekényi, a segesdi udvartartását közvetlenül terménnyel ellátó helyi szolgaüzem fenntartása. Ebben az esetben egy nagyobb határú, több faluba eső (Segesd és a szomszédos Szob!) praedium szervezetről le16
