Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 16. (Kaposvár, 1985)

Magyar Kálmán: A segesdi királynéi ispánság történetéről (XI-XV. század) - (Forrástanulmány)

A vármegyei monográfia írja, hogy III. Endre 1292. májusában „a Had­ikon vonult át Somogy vármegyén”. A zágrábi káptalan már Somogyba eléje küldte követeit, akiknek kíséretében a király 1292. év június bó elején Zágráb­ba ért. III. Endrét - kíséretével együtt - 1292. augusztus 4-november 26. között „amidőn visszatért a Dráva felé” (még a jobbparton!) Kőszegi Henrik fia Iván elfogta.39 1296-ban a király ismét hadat viselt a Henrikfiak ellen. A király serege Kőszeg várának elfoglalása után a megyeközpont, Somogy vár alá vonult, „me­lyet Henrik fia Miklós a belzavarok alatt hódított el... ” Somogyvár bevétele után, október 17-én már Szennán, Kaposvártól délnyugatra, majd 1297-ben (szeptember 26-án) Berény körül találjuk. A király gyakori somogyi, illetőleg Segesd közeli tartózkodása alapján valószínűnek tűnik, hogy III. András is - udvartartásával együtt — megfordulhatott a segesdi királyi, királynéi udvarház­ban, az akkori királynéi ispánsági székhelyen.40 Ez időből inkább a királynék segesdi tartózkodásáról maradtak fenn for­rásadatok. 1289-ből ismert, hogy „amikor IV. László király kibékült nejével, sőt intézkedett, hogy a királyné elidegenített birtokait Somogybán és Tolnában is visszakapja. A kibékülés után a királyné Somogyba, alkalmasint Segesdre jött, ahol az év egy részét töltötte.”41 Gutheil Jenő ezt az eseményt úgy ismerteti,42 hogy Erzsébet (Izabella) királyné a fövenyi országgyűlésen férjével, IV. László­val kibékülvén, személyesen keresi fel és rendezi a Somogy megyei királynéi birtokokat, amelyeket, köztük Segesdet is, hosszabb idő óta IV. László tartott a birtokában. Vagyis a fentiek is azt bizonyítják, hogy ekkortájt, a XIII. század második felében már biztosan elsősorban királynéi uradalmi központ volt Se­gesd. Ahol a királynékkal együtt, természetesen a királyok is, gyakrabban meg­fordultak. Ez időben már azonban a királynéi udvartartás ellátására rendelt - különböző megyékben lévő - birtokok uradalmi, ispánsági központja, székhelye volt. Az 1290 utáni adatokból világosan az derül ki, hogy Somogy, s vele a ki­rályi, királynéi birtokok javarészt a nagyhatalmú oligarchák, a Kőszegiek fenn­hatósága, illetőleg irányítása alá tartozott. 1301-től - III. András halála után - a tartományurak leveréséig, az 1320-as évek tájáig Somogy és a Délvidék az oligarchák és az Anjou királyok párthívei között vívott harcok színtere. 1301- ben Somogy akkori főispánja, Kőszegi Iván éppen Segesdről keltezett oklevelet adott ki.43 Leszámítva azt az 1308-as eseményt, amikor Fra Gentile, a pápa magyar- országi követe Zágrábból indult a hadiúton - Somogyon keresztül - Károly Ró- berttel Budára, az Anjouk segesdi tartózkodására csupán 1348-ból van közvet­len adatunk.44 Ekkor Nagy Lajos - Dalmácián keresztül való visszatérésekor - Segesden találkozott anyjával, Erzsébettel, „aki a király távollétében az orszá­got kormányozta”.45 1350 tavaszán másodízben is átvonult Somogyon (valószínűleg Segesdet is érintve!) Nagy Lajos, aki április 10-én indult el Budáról és április 18-án Zengben szállt hajóra. Október 25-én érkezett vissza Olaszországból. Visszatér­tében ismét átutazott a vármegyén.46 Vagyis 1348-50 táján Erzsébet özvegy királynénak, Károly Róbert fele­ségének a székhelye Segesd. Csakúgy, mint 1290-1301 között, amikor is Thoma- sina anyakirálynő intézkedéseit látjuk a segesdi birtokokkal kapcsolatban. Jol­ii

Next

/
Thumbnails
Contents