Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 15. (Kaposvár, 1984)

Magyar Kálmán: Források Somogy honfoglaló nemzetségéről (Adatok a magyar nemzetségi szervezet középkori történetéhez 1.)

(Továbbiakban: CSÁNKI MVV. . .) 109., SOLYMOSI LÁSZLÓ: Nagybajom és pusztáinak története. Kaposvár, 1979. (Továbbiakban: SOLYMOSI 1979, .. .) 3760., GYÖRFFY GYÖRGY: Kaposvár az Árpád-korban. Kaposvár, 1975. (szerk.: KANYAR JÓZSEF) 66-7z.

19. KARÁCSONYI I. 1900., 275., de több Izsép és Trepk név is szerepel a Bő nemzetség családjainak a tagjainál,

20. Uo. 276-277.

21. Uo. 277.

22. Uo. KARÁCSONYI teszi a hódtavi ütközetet 1284-re. PÁLÓCZI HORVÁTH ANDRÁS lektori véleménye szerint 1284 semmiképpen sem lehet. A történészek egyik csoportja 1282-re, a másik 1280-ra teszi. Legutóbb Blazovich L. a Századokban az 1280-as keltezés mellett foglalt állást.

23. Uo. és BÖNIS GYÖRGY: A jogtudó értelmiség a Mohács előtti Magyarországon. Bp., 1971. 61. (Továbbiakban: BÖNIS 1971, ...), BERTÉNYI IVÁN: Az országbírói intézmény története a XIV. században. Bp., 1976. 129. (Továbbiakban: BERTÉNYI 1976, . . .)

24. BÖNIS 1971. 62.

25. CSÁNKI II. 1894. 683., 686-687., 698-699.

26. BALOGH JOLÁN: A művészet Mátyás király udvarában. Bp., 1966. I. 475., valamint MAGYAR KÁLMÁN: A magyarországi reneszánsz somogyi emlékei. Somogy 2. 1976. (Továbbiakban: MAGYAR 1976, .. .) 96-105.

27. MAGYAR 1976. 103.

28. KARÁCSONYI I. 1900. 280.

29. Uo. 282.

30. Uo.

31. SOLYMOSI 1979. 44.

32. KARÁCSONYI I. 1900. 282-283., 1254-ben a Beuu nembeli János a Fehéregyház, Tikos, Szőcsény birtokrészek osztályában vesz részt (BORSA IVÁN: A szenyéri uradalom Mohács előtti oklevelei. Levéltári Évkönyv 9. Kaposvár, 1978.) (szerk.: KANYAR JÓZSEF) 58. 1. (Továbbiakban: BORSA 1978, ...)

33. SOLYMOSI 1979. 44.

34. Uo. 44-45.

35. Az ősi birtokok visszaszerzésére ld. SOLYMOSI 1979. 44-45., KARÁCSONYI I. 1900. 282., CSÁNKI MVV 53., 378.

36. A fonyódi járás birtokaira MÜLLER ROBERT: A fonyódi járás középkori település- hálózata. Levéltári Évkönyv 6. 1975. (szerk.: KANYAR JÓZSEF) 37.

37. KARÁCSONYI I. 1900. 281.

38. Uo.

39. KARÁCSONYI I. 1900. 282.

40. 1278-ban CSOVONYA (Csokonya), vszn. Mező/Csokonya, amelynek a részei a Győr nembeliek kezében (CSÁNKI II. 1894. 696-697.), a somogyvári apátság (MAGYÁR 1979/2- 3 5-)> KARÁCSONYI (I. 1900. 277.) szerint a Bő nembeliek birtokában szerepelt. ör (Eur) helység CSÁNKI szerint (II. 1894. 634.) egy ör falu Berzence vidékén, a másik Ör-Tilos a Dráva vidékén, Légrádnál volt.

41. Ez a 2 2-2 3-as birtokszám is a nemzetség, valamint a családok jelentőségére utal. (BÖNIS 1971. 64. szegény megyei nemes famíliák sarjának tartja a Bő nembeli Sör- nyei Mihályt.) A mesztegnyői Szerecsenyek, a tapsonyi Anthimiek, az osztopáni Per- nesziek és a tóti Lengyelek birtokai ékelődtek közbe... KARÁCSONYI £1. 1900. 283.) szerint 1449 előtt a Laki Thuzok és a Létay család kezén volt Léta, Lók, Szent- márton, Bodrog, Nyír, Öreg-Lak és Gyugy. A többi a Kürtössy, a Messer és a Sző- csényi család birtokában lehetett.

42. A csákányi, sávolyt földvárakat 1970., 1974-ben helyszíneltük. Somogy megye földrajzi nevei c. munkában (szerk.: VÉGH JÓZSEF) Bp., 1974- (Továbbiakban: Somogy földrajzi nevei... 1974,...) Sávolynál (272. 83. 15.) Vársziget szerepel „török korabeli várral”, a (28.) Hupolagos részen „kastély pénz és edényleletekkel”, valamint a (66.) Marót sár, amit mi Marót várnak tartunk. Főnyeden (270. 81. 39.) is szerepel a Vári-domb, a régi várhellyel, Somogyzsitfán (291. 91. 57-58.) a Vár-berek, Várdomb, Pogány-vára szerepel három körkörös árokkal körülvett területtel, ahol kövek is találhatók, valamint a ma Zsitfához tartozó egykori szőcsényi rész: Szőcsény vára (93-94.), a régi kápolnával, „amit még a törökök hagytak itt”. A mai mező35