Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 15. (Kaposvár, 1984)
Magyar Kálmán: Források Somogy honfoglaló nemzetségéről (Adatok a magyar nemzetségi szervezet középkori történetéhez 1.)
csokonyai részen (412. 132. 37.) szerepel a Török-hányás, amely egy „karikós vár”. Ha a Somogysárdhoz (422. 137.) részt nézzük, akkor vSörnyepusztától (8., 143.) DK-re az ún. szövecsi rész közelében (157.), az ott talált középkori falutól Ny-ra pár száz méterre van, a mai Bodrog DNy-i határától kb. fél km-re. A fenti földvárak helyszínelése során Árpád-, illetőleg középkori kerámiát is találtunk. Régészeti szondázásuk dönti el pontos keltezésüket. 43. 1982-ben - Lantos József (Bodrog, Petőfi u. 3.) segítségével - M. Hrotkó Zsuzsával helyszíneltük. Sörnye pusztáról a volt Somssich mauzóleumtól DK-re, a kereszt felé vezető úttól 2-300 m-re, az ott folyó két pataktól, É-ról és K-ről lehatárolt köralakú területen, amely eredetileg szigeten lehetett, egy körformájú mocsárvár sáncait találtuk meg. A 4—5 m magas — bozóttal borított — sáncárok után enyhén lejt a köralakú várdomb, amelynek belseje teknöszerűen középtájfele, befelé tart. Ez az Árpád-korinak tartható földvár 30x40 m-es alapterületű lehet. Közelében található a sörnyei, a szevecsi (szövecsi) középkori - Bő nemzetség kezében lévő - falu. 44. KARÁCSONYI I. 1900. 280-282. 45- Uo. 46. Szenyér (1471., 1482. CSÁNKI MVV 157.), Hetes (CSÁNKI MVV 76.), Visnye (CSÁNKI MVV 172.). 47. Petend ugyan nem szerepel az adományozások forrásadatainál. Hidas falu Hetes ÉK-i határában is volt (ld. Hetes község története. Pécs, 1981.) szerk.: DR. HORVÁTH IMRE (1-218.) (Továbbiakban: Hetes története... 1981, ...), valamint Somogyvár öreglaki határában is létezett (MAGYAR 1979/2. 21-22.). 48. Csákány a nemzetség leghatalmasabb családjának, a Laki Thuzoknak a kezében volt a XV. század második felében, Sörnye, Szövecs (CSÁNKI MVV 55.) Sörnyei Mihályé a XIV. század közepétől a végéig, illetőleg a Szevecs, Szövecs a Laki Thuzoké is (CSÁNKI II. 1894. 699.). 49. KARÁCSONYI I. 1900. 281., a Terpecz nevű föld a somogyvári apátságé is volt (MAGYAR 1979/2. 35-36.). 50. CSÁNKI MVV 423. 51. KARÁCSONYI I. 1900. 282. 52. CSÁNKI MVV 423. 53. Veszprémi Regeszták (1301-1387) (Összeállította: KUMOROVITZ L. BERNÄT) Bp., 1953- 129. 61. 54. KARÁCSONYI I. 1900. 278. 55. CSÁNKI MVV 423., valamint 1229-ben és 1495-ben is a székesfehérvári káptalan birtoka (CSÁNKI MVV 48.), valamint a Monumenta Romana Episcopatus Vesprimi- ensis (Továbbiakban: MREV) IV. Bp., 1907. 51. XLVII. szerint Bü possessio, valamint a possessiones suprascriptas: Beüt. . . szerepel. 56. SOLYMOSI 1979. 44. 57. BORSA 1978. 61. 8. szerint Tykos (Tikos) falunál szerepel 1324-ben a bev-i Szent Kereszt monostor földje..., 1534-ben (Sámson) Somogysámson a bői prépostság birtoka, ahol 14 adófizető, 2 szegény, 6 puszta telke van, majd két év múlva 10 portája szerepel (PÁKAY ZSOLT: Somogy megye dikális összeírása, Veszprém, 1971.) (Kaposvár, Rippl-Rónai Múzeum Régészeti Adattára) 20., 46. 58. Egyelőre az apátság négy birtokát ismerjük. Ez a szolgálónépi, illetőleg a Kisbő melletti birtokszervezet is a monostor kora-Árpád-kori, legalább XII. századi alapítására utal. 59. ERDÉLYI LÁSZLÓ szerint (A tihanyi apátság kritikus oklevelei. Bp., 1906., Ért. Tört.tud.körből Régi sorozat XXI. 3. sz. 8-9.) a deákréteg fontos szerepet töltött be a magyarországi XIV—XV. századi joggyakorlatban. Erre utal MEZEI LÁSZLÓ: De- ákság és Európa (Irodalmi műveltségünk alapvetésének vázlata) Bp., 1979. (Továbbiakban: MEZEI 1979, . . .) 7-281. 60. MEZEI 1979. 105-143., 144-174. 61. BÓNIS 1971. 72-73., a Bő nemzetséghez tartozó családok tagjai közül kerülnek ki 1418-1504 között Somogy megyei alispánjai is, így 1418-ban Kürtösi Gergely, 1444- ben laki Thuz Péter, 1458-ban laki Thuz Miklós, 1470-ben Laki Márton (?), 1499- ben kürtösi Izsép János, aki valószínűleg 1504-ig szerepel ezen a poszton (BORSA IVÁN: Somogy középkori alispánjai). A Mohács előtti megyei archontológia ügye. (Levéltári Évkönyv 13. Kaposvár, 1982.) (szerk.: KANYAR JÓZSEF) 9-14. 62. Adatok __I. 1973. 68., 48. (1409, Kysbw). 3 6
