Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 15. (Kaposvár, 1984)

Kanyar József: Népoktatás Dél-Dunántúlon a két Ratio között (1777-1806)

írások kiterjedtek a népoktatás ügyének számos részletkérdésére, s általuk, főképp társadalmilag segítik elmélyíteni az oktatás szervezetéről, feltételeiről, s hatásfokáról bírt eddigi ismereteinket.

Az összeírások legnagyobb összefüggő komplexusa az 1770-1777-es esztendőkre vonatkoznak. E táblázatok még e hét esztendő alatt is - érdekes módon - meglehetősen eltérő adatokat mutattak, elsősorban azért, mivel a kitöltés szempontjai sem voltak egészen egyértelműek, illetve azonosak, de mások és mások voltak - szinte még járásokon belül is — az összeírok személyei, akik - nem egy esetben a feltett kérdésekre, illetve a rovatok megválaszolására - nem is találtak autentikus válaszadókat az összeírás időpontjában. Nem egyszer az is előfordult a jelentések között, hogy a kitöltő tanítók összevonták a kérdésekre adott válaszaikat, nem részletezve azokat a kérdőpontok rovatai szerint.

Mindezeken felül kérdésessé tehető talán még az a körülmény is, hogy a 3-1-3 esztendők egymásutánjában összeírt 7 esztendőn belül jogosultak vagyurik-e határozott fejlődésről beszélni, s nem lenne-e indokoltabb az egész 7 éves periódust egyetlen statikus időegységnek tekinteni és a fejlődést csak a következő évtizedvégi: 1789-es összeíráshoz viszonyítani? Ezt az elvi kérdést azonban már önmagában is eldöntötte az a tény, hogy az 1789-es - teljesnek nem mondható - összeírással aligha mérhetnénk össze a fejlődés eredményeit, legfeljebb az egész 7 éves periódusnak csak azokat az iskoláit vehetnénk számításba, amelyek az 1789-es összeírásban is szerepelnek. így a 7 éves periódus négy összeírását szükségképpen csak önmagukban vizsgáltuk a fejlődés szempontjából, noha a számadatokból nem mindig mutathatók ki a határozott fejlődés körvonalai.

További kutatómunkák szükségesek még ahhoz, hogy az összeírásokban szereplő helységekről és járásokról, mint régiókról a jelenleginél többet tudjunk meg, felsorolva az egyes összeírásokban szereplő helységeket is, s keresve történetükben azokat a konkrét mozzanatokat, melyek éppen ezeken a helyeken hoztak létre iskolákat. Másrészt viszonyítani kellene ezeket a helységeket a többi, az összeírásban nem szereplő vagy iskola nélküli helységekhez, meghatározandó- nak tartván adatainknak az egész megyéhez való viszonyulását is. Ennek érdekében a szóban forgó helységek népességszámát - akár az 1770-1777. közötti valamelyik korabeli consriptio animarum, akár a II. József-féle népszámlálás alapján - az össze nem írt helységekéhez viszonyítjuk, és az összes táblázatok adatainak ezekben a keretekben való vizsgálatát és értékelését is elvégezzük. E részletes táblázatokban azokat a helységeket is szét kell választanunk, amelyekről mind a négy vagy öt összeírás alapján rendelkezünk adatokkal, s amelyekről csak egy-egy esztendőből.

Végül a későbbi kutatásoknak, majd az egyes régiókról s tájegységekről, azok földrajzi, társadalmi és gazdasági viszonyairól is kell valami összképet felvázolni, amely nélkül az összeírások számszerűségei, majd következtetései és tanulságai nem lógnak a levegőben, a régió ügye nem szakad el a társadalom igényeitől és adottságaitól, amelyek megszabták és meghatározták a népoktatás fejlődését - általánosíthatóan e nagy kiterjedésű megyére is, amelynek a vizsgált időszakban még erdő borította az egyharmadát.

189