Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 15. (Kaposvár, 1984)
Kanyar József: Népoktatás Dél-Dunántúlon a két Ratio között (1777-1806)
3- A régió megyéinek települései, lakossága és tanítóinak megoszlása a Lexicon locorum alapján (1772/73) A Lexicon locorum megyei összesítője alapján (Extractus universorum locorum populosorum, parochorum item et ecclesiarum ministrorum, nec non ludi- magistrorum per comitatum Baranyiensis, Sümeghiensis, Szaladiensis et Tolnen- sis) az aprófalvas dél-dunántúli megyékben 1340 lakott hely volt található: 1277 faluval és 63 mezővárossal. Vallási megoszlás szerint: 226 vöt a római katolikus (57,65%), 28 a görög szertartású (7,14%), 21 az evangélikus (5,35%) és 117 a református lelkészek száma a régióban (29,84%). Vallási megosztottság tekintetében Baranya és Somogy megyékben azonos volt a protestáns és a katolikus lelkészek száma. Tolnában a 29 protestáns lelkésznél valamivel több volt a római katolikus lelkészek száma (38). Zala homogénebb vallási megosztottságú megye volt: 92 plébánosa mellett mindössze csak 12 protestáns lelkésze volt. Az iskolák száma: 523 volt a régióban, a települések 39,02%-ában volt már népiskola. A népiskolákkal való helységellátottság aránya tekintetében a megyék sorrendje az alábbi volt: 1. Tolna (97,08%), 2. Somogy (45,14%), 3. Baranya (31,71%), 4. pedig Zala megye volt (29,57%). A tanítók száma: egyetlen megyében sem érte el a települések számát, így a Dél-Dunántúl 536 tanítójának a számát figyelembevéve, lakott helyenként 0,40 volt a tanítók átlaga. A tanítók közül 428 volt a római katolikus (79,85%), 17 a görögkeleti (3,17%), 22 a luteránus (4,10%), és 69 a református (12,87%). A lakosság nemzetiségi megoszlása tekintetében: a magyar lakosság számaránya 68,15%-os volt. A 13,94%-os német lakosság mindenekelőtt Baranyában és Tolnában helyezkedett el, Zalában és Somogybán már kevésbé. A legnemze- tiségesebb megyék Baranya (168 német, illír és horvát faluval) és Zala megyék voltak ugyancsak 168 német, szlovén, horvát és vend lakosú faluval. Somogybán 83 faluban lakott nemzetiségi népesség (német, szlovén, illir és horvát), a legkevesebben pedig Tolnában 52 faluban (német, szlovén, illir), noha Tolna megye - a német nemzetiségi tömb tekintetében - Baranyát követte az élen. Összevont táblázatunk nemcsak a dél-dunántúli régió népességére vonatkozó legfontosabb adatokat tükrözi, hanem azokat az alapvető számsorokat is, amelyeket vizsgálódásunk kezdetén rögzítettünk kiindulásként s amelyekre ráépíthettük - a különböző történeti periódusokból - a későbbi népiskolázástörté- neti eredményeket. 4. II. fózsef tanügyigazgatása A Ratio educationist kulturális urbáriumként találóan elnevező rendelet folyamatos végrehajtása erősen függött mind az egyházaktól, mind a földesuraktól, mind pedig a megyei igazgatási hatóságoktól. Egyszerre, mind a három tényezőtől. A rendelet eredményes végrehajtását a kormányzat aligha bízhatta a nemesi vármegyére, amely - valahányszor - eleven érdekei ellen hatóként tekintett a királynői kezdeményre és aligha lehetett többet várni tőlük, mint a rendelettel kapcsolatos megelőző adatszolgáltatási folyamatok elintézését. Ám nemcsak a rendelet tartalmi jegyei, hanem azok végrehajtására szolgáló tanügyi igazgatási keretek kiépítése is jelentős energiák lekötését igényelték 190
