Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 15. (Kaposvár, 1984)

Kanyar József: Népoktatás Dél-Dunántúlon a két Ratio között (1777-1806)

A kiemelt anyanyelvi iskolában a leendő tanítók képzése is folyt: „a rátermett és a tanítás feladatára alkalmas férfiak képzése” és a tanítási módszer elsajátítása [írás, rajz, geometria, fizika, zene (orgonáiás)] (99. §).

* * *

A Ratio educationisban összefogott új művelődéspolitika akkor mérte fel - ha késedelemmel is - a hazai művelődés egységes állami felügyelet alá helyez- hetőségének a lehetőségeit, amikor a vármegyék érdemben még nem is foglalkoztak ezzel a kérdéssel, csupán csak a tájékozódásukat kezdték meg a népiskolák gyors egymásutáni összeiratásával. A Ratio évtizedében a régió megyeiben több összeírás is készült, Somogybán éppenséggel öt: 1770-ben, 1772-ben, 1773- ban„ 1774-ben és 1777-ben. A következő évtizedben is három készült: egy 1787- ben és kettő 1789-ben.

A közoktatás állami felügyeletét és irányítását kézbe vevő Mária Terézia- féle koncepció - így a rendelet kibocsátása előtt — különféle adatokat írattatott össze a vármegyékkel a népiskolákról. Somogy 1770. július 31-i nagygyűlésén tárgyalta a helytartótanács 2132. számú, Pozsonyban még ugyanezen esztendőben kiadott rendelkezését, amelyben iskolánként összeíratták 1. a falvak tanítóit, 2. a tanítók és a gyermekek vallását, 3. a tantárgyakat, 4. az iskolába járó tanulok létszámát, 5. a tanítók jövedelmét és működésük kezdő időpontját, valamint 6. az iskolával kapcsolatos javaslatokat és észrevételeket. A jelentős művelődéstörténeti adatokat tartalmazó 1770-es összeírásokat 1771. február 3-án zárták le a megye székhelyén, s ennek adatait foglalta egybe - bizonyos pontjaiban - a Lexicon locorum.

Az iskolák adatainak statisztikai felvételét megnyitó 1770-es összeírás után a második számbavételt 1772-ben, a harmadikat 1773-ban, a negyediket 1774- ben, az ötödiket pedig 1777-ben hajtották végre Somogy megyében. A hatodikat pedig az I. Ratio educationis megjelenése után: az 1789. november 17-i közgyűlés határozatai alapján irattattá össze főszolgabíróival a megye, 1792 őszén még egy újabb 7 rovatos megyei összeírás is készült a római katolikus tanítók, kántorok, orgonisták és harangozok jövedelmeiről. Ezen összeírások közül az 1773-as és az 1774-es, valamint az 1789-es - úgy tűnik - helyi kezdeményezésre készültek a megyében.

Mielőtt e megyei összeírások táblázatokba sűrített adatait közzétennénk, szeretnénk néhány megjegyzést is hozzáfűzni e táblázatokhoz. A közzétett összeírások számadatai és a hozzájuk fűzött rövid megjegyzések annak a nagy jelentőségű folyamatnak a mutatói, amelynek során: Dél-Dunántúl legzártabb és legnagyobb kiterjedésű megyéjében lassan megindult a szervezett iskolai népoktatás. Másfelől ezek a számok az alsófokú népiskolázás folyamatának a mechanizmusába is betekintést nyújtanak. Érezhető, hogy e folyamat hátterében mindvégig ott található a készülő I. Ratio educationis.

Az egész törődést - amely az összeírások tanúsága szerint az oktatásügy iránt Somogybán is feltámadt - a készülő rendelet váltotta ki, a későbbi összeírások mögött pedig mindenképpen maga a rendelet állott. De talán arra is rámutathatunk, hogy ezeknek az összeírásoknak nemcsak a számszerűségük ad különös művelődéstörténeti értéket, hanem az a körülmény is, hogy ezek az össze188