Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 15. (Kaposvár, 1984)
Knézy Judit: Somogy 18. századi táplálkozástörténetéről
SOMOGY XVIII. SZÁZADI TÁPLÁLKOZÁSTÖRTÉNETÉBŐL KNÉZY JUDIT A XVIII. század folyamán Somogybán élő rétegek táplálkozásáról meglehetősen nehéz keresztmetszetet adni. Annál is inkább, mert e korszakból hazánk más területeiről sem készültek ez ideig táplálkozási összefoglalók. A jelzett időben keletkezett, a somogyi nemesek, papok, iparosok, kereskedők, értelmiségiek, jobbágyok, uradalmi alkalmazottak főzéstechnikáját, táplálkozási igényeit tükröző nyomtatott vagy kéziratos szakácskönyvről, receptgyűjteményről, étlapokról ez ideig nem történt híradás. így a táplálkozási jellegzetességek kiderítését közvetett források alapján lehet megkísérelni. Ezek a források részletes betekintést nem nyújtanak, belőlük a táplálkozásszerkezet kérdései nehezen megállapíthatók éppúgy, mint az ételkészítés technikáinak sora, az ezekben bekövetkezett kisebb változásokkal együtt. De az élelmiszerek választékáról, a felhasznált ételalapanyagokról, táplálkozási szokásokról viszonylag könnyen tájékozódhatunk, s néhány igen fontos részadatot nyerhetünk. Vizsgálataim során néhány alapvető forrásközlés anyagát értékeltem szempontjaimból újra. Így Melhard Gyula által 1896-ban közzétett iratokat1 (1790. évi terményösszeírás, az 1770-es és 1773-as Somogy vármegyei napszámrendelet, a somogyi követ 1802. évi jelentése megyéjéről), Kanyar Józsefnek 1967-ben megjelent könyvében2 található XVIII. századi forrásokat (vámtarifa, árjegyzékek, jobbágylevelek, céhes iratok, szatócsüzlet árukészletének jegyzéke, ételféleségekről szóló számla) néztem át. Megkülönböztetett érdeklődéssel vettem figyelembe Benczéné Nagy Eszternek a Mernyei custodiátus jobbágyhagyatékairól szóló cikkét,3 kiváltképp három inventárium közlését. Számos, értékes népéleti, táplálkozási adattal szolgál! két egyháztörténeti munka. Tóth Endrének a belső-somogyi4 és Hőke Lajosnak5 a külső-somogyi református egyházmegyékről megjelent művei. De felhasználtam, legalább tüzetesen átnéztem a Somogy megyei Levéltárban több forráscsoportot (részben azokat is, amelyekből Melhard Gyula, Kanyar József, Benczéné Nagy Eszter is közöltek szemelvényeket): nemesi inven- táriumokat, a mernyei uradalom jobbágyhagyatéki anyagát, osztályos leveleit 1848-ig, uradalmi alkalmazottak konvenciós leveleit (Mernyei uradalom, Kacs- kovics család iratai), különböző limitációkat6 (vámtarifa, ármeghatározások, cselédek, napszámosok és iparosok munkabérének szabályozásai, céhekkel kapcsolatos határozatok a vármegye közgyűlési jegyzőkönyveiben, vásári és piaci hely- pénzjegyzékek uradalmi iratokban), malomiratokat, céhek dokumentumait. Érté135
