Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 14. (Kaposvár, 1983)

Függelék

Elemezhetnénk a közlekedés és közművesítés terén elért eredményeket, valamint a környezetvédelem érdekében megtett első lépéseket. Ezt azonban már annyi­szor megtették, hogy az ismétlések elkerülése végett rendbontók leszünk. Néhány szó a településekről : Kaposváron, a hajdani virágos jelzővel díszített város egyetlen nagy gyá­ra mellé északnyugatról és északkeletről az ipari övezet létesítményei korlátoz­ták a terjeszkedést. Ezek az üzemek teremtették meg az ingázók 15 ezres tábo­rát, ezek a dolgozók láthatók reggelente és délután a város utcáin munkába men­ve és munkából jőve. A most felújításra kerülő belváros mellett a jellemző karak­tert az uniformizált panel lakótelepek monotonitása adja, és a lakótelepeken hiányzik az utca, a tér, a zöld emberléptékű harmóniája. Eltűnt már Kaposfüred, Kaposszentjakab, Toponár, Töröcske helységne­ve és a városszervezés Simonfa, Juta, Kaposújlak felé indul újabb csatolási gon­dolatokkal. 1960-ban a városnak 49 579 lakosa volt, húsz év alatt 49%-kal növekedett 72 374 főre. Tíz év alatt ez 18,8%-ot jelent, 1980-81 között ismét 793 fővel nőtt a város lakossága. Siófok nyaranta létszámának tízszeresével birkózván a ciklikus város ké­pét viseli. Üj színt hozott az Arany- és Ezüstpart, de vasút- és úthálózata akadá­lyozza a fejlődést. Az új központi tér a tanács és művelődési házzal, a régi víz­toronnyal még hangulatos, de zavaró már a paneltornyos lakóházak idegen lépté­ke a Sió partján. Kiliti - Űjhely már nincs táblával jelölve. Az iparhiány Tab felé vezeti a területfejlesztők gondolatát. Siófok lakos­sága 1960-ban 13006 fő volt, ez 54,7%-os növekedéssel 1980-ra 20 125 létszám­ra emelkedett, 1970 és 80 között ez az emelkedés 18,6%, egy év alatt 1980-8i-ig újabb 562 fővel nőtt a lakosság. Nagyatád még őrizni tudta emberléptékű harmóniáját, bár a most épülő tízemeletes házak ugyancsak zavarják ezt a hangulatot, a kórházépület hatalmas tömbje is idegennek, léptéktelennek hat. A Széchenyi tér a fürdővel, a volt feren­ces templom, a szálló és étterem a gesztenyefák között, az „Ezüstkancsó 1 ', a tarka színű főtér, a művelődési ház szép épülete a tér más, kedves épületeivel, az em­beri környezet megóvásának szép példája. A konzerv- és cérnagyár, a Komfort Ktsz már ipart jelent és a kisváros életét szolgálja. 1960-ban a városnak 8 494 lakosa volt. Ez a létszám 52,3%-os növekedés­sel 1980-ra 12 938 főre nőtt, ez tíz év távlatában 24,3%-nak felel meg. Az elmúlt évben, 1980-81 között 194 fővel gyarapodott ismét a lakosság. Barcs még magán viseli az ötvenes évek tévedését, amikor a határsáv és a helytelen jugoszláv értékelés gátat emelt a fejlődésnek. E városban gondos, elő­relátó tervezés található, az utcán látható kis tárgyak, a tégla, a virág, a színek és reklámok kedves hangulatot teremtenek, a bővülő idegenforgalom, az ipar életformát teremt, egy emberléptékű kisvárosi környezetben. Itt 1960-ban 8 921 fő élt, ez a szám 28,5%-os növekedéssel 11 464 főre változott húsz év alatt, 10 évre vetítetten 27,9%-ot jelentve. - Az elmúlt 10 év legnagyobb arányú lélek­szám-növekedése a városban volt, 1980-81 között ismét 98 fővel lett nagyobb a létszám, ma itt 11 562 fő él. _ ; .*

Next

/
Thumbnails
Contents