Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 14. (Kaposvár, 1983)

Szili Ferenc: Dél-Dunántúl cukorrépa-termesztése és a Kaposvári Cukorgyár (1944-1948) (Ötödik rész.)

nyat csak a nehéz fizikai munkát kívánó répalerakásnál tudtak alkalmazni. Az állandó alkalmazottakra nagy tehertételek hárultak, de most is, mint minden eddigi válságos időszakban, számítani lehetett rájuk. Önként vállalt túlórákkal, a szellemi és a fizikai dolgozók egyaránt résztvettek a rendkívül fárasztó répalerakás munkálataiban. A kampányt december 2-án sikeresen fejezték be, 7592 vagon répát dolgoztak fel, az átlagos napi teljesítmény 163 vagon volt. A beszállított répából az egyezmények értelmében 603 vagont továbbítottak részben Ercsi, részben pedig az Öbudai cukorgyárnak. Ezzel szemben idegen gyártól 58 vagon répa érkezett, így az átvételi hiány 3,7% volt, amely a fentiekben ismertetett nehézségeket figyelembe véve nem volt számottevő veszteség/

10 A Bács-Bodrog megyéből a gyár körzetéhez tartozó falvakból, a bajai híd hiánya miatt ez évben sem tudtak cukorrépát szállítani Kaposvárra, azt Mezőhegyesen és Öbudán dolgozták fel. A gyár teljesítménye az előző évihez viszonyítva ugyan javuló tendenciát mutatott, de a kapacitásához képest igen alacsonyak voltak a napi átlagteljesítmények. A gőztermelés tekintetében továbbra is nehézségek voltak, mivel nem tudták biztosítani a megfelelő gőznyomást, a kazánokban eltüzelt rossz minőségű szén miatt. Jóllehet a szén fűtőértékében csak 13%-kal volt alacsonyabb a háború előttinél, egyéb tulajdonságaiban azonban, főleg erősen összesülő salakjával és nehéz gyúlékonyságával nem tette lehetővé a fűtőfelületek megfelelő terhelését, s így a szükséges gőzmennyiség előállítását sem. A fűtőfelületek terhelhetősége átlagban csaknem 25%-kal volt alacsonyabb a szükségesnél. A mázaszászvári erőtelep sem tudott eleget tenni szerződésbeli kötelezettségének, a szükséges áramot még a városnak sem tudta biztosítani, így a gyári erőtelepet oly mértékben igénybe vették, hogy időnként már a gyár üzeme is veszélyeztetve volt. Mechanikai szempontból az üzem menete kielégítő volt, komolyabb üzemzavar nem történt, kémiai-technológiai szempontból is kevesebb nehézség mutatkozott, mint az elmúlt években. Az utótermék-állomás szűk mérete azonban akadályozta a melléktermékek feldolgozását. A répa 16,62%-os cukortartalma valamivel meghaladta az évtizedes átlagot, de a szakembereknek ez csalódást okozott, ennél lényegesen jobb eredményre számítottak. A mechanikai feldolgozás szempontjából azonban elégedettek lehettek, mivel igen jó volt a répa minősége, fás répa alig fordult elő. Az 1947/48-as üzemév fontosabb adatait az alábbiakban ismertetjük/

1 A feldolgozott-répa: 759 236 q Az üzemnapok száma : 46,5 Átlagos napi feldolgozás 136,28 q A répa cukortartalma: 16,62% A feldolgozott répa fehérhozama: 13,04% A fehérhozam a répával behozott cukornak: 78,5% Szörplé-mennyiség répára: 4,96% Az összesen előállított fehércukor mennyisége: 98 378 q Ebből finomítvány: 45 959 q Összveszteség a cukorban, répára: 1,21% Ebből meghatározható veszteség: 0,65%