Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 14. (Kaposvár, 1983)

Szili Ferenc: Dél-Dunántúl cukorrépa-termesztése és a Kaposvári Cukorgyár (1944-1948) (Ötödik rész.)

Az elmúlt évi eredményekhez képest javulás mutatkozott, a melasznyeredéktől eltekintve, amely ez évben is nagyon magas volt.. Ezt valószínűleg a kedvezőtlen összetételű répa okozta. A gyár karbantartási munkálatai is javultak, de korántsem voltak zökkenőmentesek, az anyaghiány és egyéb nehézségek következtében. A rekonstrukciós programnak megfelelően üzembe helyeztek egy Elmo rendszerű szénszivatytyút és megjavították a háború alatt megrongálódott Mirelité Rt. ipartelep berendezéseit. A répahiányból adódó veszteséget a gyár vezetői egyéb ipari tevékenységgel pótolták. A rendkívüli körülmények tehát nemcsak a mezőgazdaságban, de az iparban is megkövetelték a rugalmas gazdálkodást. A gyár Hársfa utcai telepén felszereltek egy olaj ütőt, amely 38 nap alatt 71 738 kg magot dolgozott fel és ebből 14680 kg olajat, valamint 23 266 kg olajpogácsát készített. A szénsavgyárat is üzembe helyezték, 52 napig tartó üzemeltetése alatt 38 970 kg folyékony szénsavat gyártottak. A karbantartási munkák mellett nagyszabású üzemi kísérletet végeztek a mákgubában lévő ópium alkaloidák kinyerése érdekében. Az első két kísérlet folyamán 24 896 kg mákgubót dolgoztak fel, majd később még 36 040 kilogrammot.

41 A szerzett tapasztalatok igen ígéretesek voltak a jövőt illetően, főképpen az egészségügy érdekében. A gyár vezetői azt is felismerték, hogy az elkövetkezendő években - a nehéz gazdasági viszonyok ellenére több nagyobb szabású karbantartási és rekonstrukciós munkát is el kell majd végezniök. A háborús években e munkálatokat főképpen anyag- és munkaerőhiány miatt elhalasztották, vagy pedig a minimumra csökkentették. Időközben azonban olyan változások történtek, amelyeket nem lehetett figyelmen kívül hagyni. A bérgazdaság megszűnése következtében az üzemi viszonyokat is meg kellett változtatni, mivel a szállítás metódusa is megváltozott. De a gyár vezetői szerint a jövőben egyre inkább számítani lehet a répamennyiség növekedésére, valamint a hosszabb ideig tartó kampányokra is. Mindenekelőtt az iszapsajtókat kívánták korszerűsíteni, amely hozzávetőlegesen 56000 Ft költségkiadást igényelt. A gyárvezetés által készített tervben szerepelt még az 1938-ban épült járműtelepek és gépkocsigarázsok rendbehozatala is, amelyek az 1944. évi bombatámadáskor megrongálódtak. Ez azért is időszerű volt, mivel a gyári gépkocsik száma időközben megnövekedett. A szeletszárító rekonstrukciója is szükségesnek látszott. Ez ideig a nyersszeletet el tudták helyezni a béruradalomban, de annak megszüntetése után az már nehézséget okozott, mivel a parsztgazdaságok nem igényelték. E problémát egy napi 40 tonna szárazszelet teljesítményű direkt tüzelésű Büttnerdob beállításával kívánták megoldani. Ez napi 110-120 tonna szárazszelet feldolgozását tenné lehetővé. így a gyártott szeletmennyiségnek legalább 80-90%át szárazszeletté alakíthatnák. Az átalakítás költségeit 2 200 000 forintra tervezték, és megkezdték a tárgyalásokat a Láng Gépgyárral a mielőbbi kivitelezés érdekében.

42 A MIR béruradalma és az uradalmak megszüntetése más tekintetben is változtatást igényelt. A répaszállítás érdekében, szükségessé vált olyan átrakó állomások építése, ahonnan a mezőgazdasági vasúton a megfelelő tárolókba szállíthatják a répát vermelésre, illetőleg prizmálásra. Ugyancsak időszerűvé vált az utótermék-állomás korszerűsítése, amelyet egy új 450 q befogadóképességű utótermékvákuummal kívántak bővíteni. A tervezet szerint a készüléket részben helyileg, részben pedig a Láng Gépgyár készíti el. De az 1941-ben elkezdett és a hadigazdálkodás nehézségei miatt félbe hagyott szennyvízcsatornázási munkálatok