Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 14. (Kaposvár, 1983)

Andrássy Antal: A kaposvári kommunisták pere 1933-ban

let alakít, amelyben a fiatalabbakat és idősebbekel szétosztja.. . Azt is mondotta, hogy úgy össze kell fogni nekünk munkásoknak mint egy gépnek, hogy szét ne essünk és mindnyájan egyformán dolgozzunk." Majd nagyobb összegű munkanélküli segélyről beszélt Varga nekik, amit ki kell harcolniuk. A következő találkozókra sem Hoffer, sem Jassik nem ment el. Csak március 13-a körül találkozott ismét Vargával, aki könyvet és illegális kiadványokat, főleg a Vörös Segély című lapot adta. Ezt Jassikkal elolvasták, majd a szomszéd háza előtt lévő kőhíd alá rejtették. Ezt azonban március 20-án elégették.''

0 Varga itt teljes illegalitásban dolgozott, nevét nem árulta el, társairól nem nyilatkozott. Közben Vigh Pál is megkezdte szervező munkáját. 1932 őszén Hideg László cipész műhelyében együtt dolgozott Kanyar Ferenc (1914-1943) cipészsegéddel. Az év végén Vigh előadást tartott Kanyarnak a kommunista szervezkedésről, egy kommunista „gép" összeálításáról. Arra kérte Kanyart, hogy vállalja a munkát és szervezze társul Csendes Mihály (1906-?) napszámost. Vigh ezt újból megismételte 1933 elején. Csendes előbb visszautasította, majd február elején Kanyarral elment Vigh lakására, ahol illegális kiadványokat kaptak. ('/00%, Mi történt a Népszavával.) Egy hét múlva pedig Sallai és Fürstről szóló röpcédulákat adott Vigh Kanyarnak. Ezután mindkettő elmaradt. Kanyar Ferenc ekkor Csendes rábeszélésére a megbeszélt találkozó helyett a Munkásotthonba eszperantista tanfolyamra ment.

51 Varga Ferenc 1932 novemberében a helyi szociáldemokrata párt megbízásából a városi képviselőtestületi választáson, a leánygimnáziumi választóhelyiségnél ellenzéki listaosztogató volt. Ott régi ismerősével, a földmunkás szakszervezet pénztárosával, Molnár Andrással (1893-1958) találkozott. Mindketten elégedetlenek voltak a helyi ellenzék munkájával. 1933. március 5-én pedig a Munkásotthonban Varga többek előtt a német fasiszta választásokról beszélt elítélőlcg. Március 12-én, ugyancsak a Munkásotthonban találkozott Molnárral és egy Társadalmi Szemlét adott át, majd közölte, hogy folyó hó 26-án tartandó földmunkáskongresszuson, szeretné ha ő képviselné a kaposváriakat. Molnárral Varga mást nem közölt, a kommunista sejtről nem beszélt. Molnárt, mivel 1919ben vöröskatona, 1922 óta pedig ismert szociáldemokrata és földmunkás vezető volt, tudatosan hagyta ki Varga a szervezkedésből. Mint baloldali munkás többet segíthetett az illegális sejtnek, ha ő volt egy-egy rendezvényen előtérben. Sajnos a fővárosi útra, egyrészt a pénzhiány, másrészt az akkor megkezdődött kaposvári letartóztatások miatt nem került sor.

52 Varga és Vigh 1932 végére gyakorlatilag négyszer 3-3 fős, „gépet" szervezett, amely 1933 elején még az első lépéseket tette. A kaposvári sejtnek gyakorlatilag 12-13 tevékeny tagja volt, ha ideszámítjuk a Jután lakottakat, Kelement és Baranyót is. Az első tevékenysége a 3-3 fős „gépnek" az illegális sajtó olvasása, a kommunista eszme, a párt céljainak a megismerése és politikájának a népszerűsítése volt. Ehhez nyújtott nagy segítséget a fővárosból lejuttatott sajtótermék, röplap és füzet, amelyet Varga és Vigh adott át társainak. Megjegyezzük, hogy ekkortájt a megyében Marcali és környékén egy, a kaposvárinál létszámban jóval nagyobb és hatékonyabb illegális sejt tevékenykedett. Munkájuk, szervezettségük koraibb volt és jóval később történt a lebukásuk is.