Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 14. (Kaposvár, 1983)

Erdősi Ferenc: Somogy megye közlekedési hálózatának kialakulása a XIX-XX. században. - A vasúthálózat. (Negyedik közlemény)

hangsúlyozásával vannak, hogy midőn ezen vasút építéséhez nagy összeggel hozzájárultam . . . bátorkodom azon tiszteletteljes kérésemet előterjeszteni, hogy a Fehér-Bézseny puszta 482+50—484 szelvényéig terjedő tíz waggon befogadására alkalmas —vasú ti-kitérő helyett és ugyanott a már létesített tőzegipar vasutamnak egy át-, illetve keresztül járást szíveskedjék engedélyezni berakás gyorsítása és könnyítése czéljából, továbbá kérem, szíveskedjék kimondani, hogy ezen kitérőhely költségei részemről benne foglaltatnak azon nagy összegben, mellyel a vasút építéséhez járulok." 33. O. L. 40167/95. 34. O. L. 58805/95. 35. O. L. 5932/95/2. Mint e problémára igen jellemző adalékokat szolgáltató forrásból, Gáspár Boldizsár kaposvári lakosnak a minisztréiumba 1894. dec. 28-án írt leveléből közlünk részletet: „A létesíteni czélzott Kaposvár-fonyódi vasút szándékolt irányában a kaposvári határban fekvő és 312 öl széles birtokomat keresztül szelné és az ekként ketté osztott birtokom egyik részéből a másikba való átjuthatás a vázlatrajzon kitüntetett átjárón történhetne. Ezen tervezett átjáró azonban reám hátrányos; mert míg jelenleg a cselédkertem északi és déli részén egy-egy utam van, mely utakon a tőlünk É-ra és D-re elterülő réten termett szénát rövid úton idő- és munka veszteség nélkül szállíthatom a majorba, addig a tervezett átjáró létesítése esetén a rét összes termesét csak hosszas kerülő úton, vagyis előbb az átjáróig kellene hordanom, ettől ismét nyugatra az útig, majd ezen lefelé délnek . . . Ha azonban a tervezett átjáró helyett a cselédkert déli részén a jelenleg is létező utamon létesíttetnék az átjáró, ez esetben kettészelt birtokom egyik részéből a másikba való eljuthatás, ha nem is az eddigi kényelmes és célszerű, de mégis alkalmas módon történnék." 36. O. L. 73977/9537. O. L. 28986/95. 38. K. 1895. dec. 29. 39. K. 1896. júl. 21. 40. O. L. 35070/96. 41. O. L. 44429/96. 42. O. L. 48526/95. 43. O. L. 18461/95. 44. O. L. 56448/96. 45. O. L. 21520/96. 46. K. 1896. júl. 17. 47. K. 1900. máj. 6. 48. A fonyódi vasút jelentősége a Balaton idegenforgalmában a megépítése óta eltelt nyolc évtized alatt egyre emelkedett. Ez a pálya bonyolítja le a Pécs-Fonyód közötti forgalmat, beleértve az ebben a viszonylatban ma már naponta közlekedő fürdövonatokat. E pálya a vicinálisok közül azon kevesek közé tartozik, amelyeket átépítéssel a másodosztályú fővonalak színvonalára emeltek fel. 49. a) S. 1900. febr. 11. b) A Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara 1895. évi jelentésében a következő tömör öszszefoglalást adta a tervezett zselici vasútról: ,,A Szigetvár-kaposvári vasút gyors kiépülésének a nyomjelzési és tervezési munkálatok gyors befejezése és az építési költség biztosítása után mi sem áll útjában. E vasút Somogy megye éppen azon vidékét fogja átszelni, ahol eddig a közlekedési utak rossz volta nagy akadályt képezett arra nézve, hogy a nagy és termékeny vidék gazdasági erejét kellőleg kifejthesse s e vasút által érintett terület erdőterményei okszerűen kihasználtassanak és értékesíthessenek. Az 50 km-nyi vasút költsége 2 millió frt. Somogy megye közel 200000 frt-nyi törzsrészvény átvételét vállalta el, s a vasút által érdekelt nagybirtokosok is nagyobb öszszegeket jegyeztek. E vasútnak Mozsgó érintésével 12 állomása lesz." (Valójában Mozsgó' községet közvetlenül nem érintette, hanem mintegy 2 km-rel elkerülte a megépült vasút, bár Mozsgó-Szulimán nevű állomást létesítettek.) 50. S. 1894. dec. 23. 51. Mint ismeretes^ Kaposvár csak igazgatási, szervezési-adminisztratív funkciója gyakorlásában volt képes Szigetvárt vonzani, utóbbi gazdaságilag továbbra sem tudott kiszakadni Pécs vonzásköréből, ami azután 1950-ben a megyehatár revíziójához vezetett.