Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 14. (Kaposvár, 1983)

Kanyar József: Somogy vármegye könyvtárának története (1816-1950)

könyveket is, amelyeket egyes kastélyokból és kúriákból szállíttatott be a megye új vezetősége. A felszabadulás utáni első esztendők súlyos levéltári gondjai (a légitámadások elől Lengyeltótiba kiszállított értékes feudális kori iratok és a Rippl-Rónai Róma-hegyi villába kihelyezett anyakönyvi másodpéldányok visszaszállítása, a háború következtében megsemmisült anyakönyvek súlyos pótlási problémái) anynyira lekötötték az idős főlevéltárnokot - akinek a munkakedvét a személyét több alkalommal ért méltatlan mellőzések - bélistázták, majd újra visszavették állásába - is csökkentették, hogy sűrű levéltári tennivalóinak sem tudott maradéktalanul eleget tenni, még kevésbé tudott mit kezdeni könyvtárfelügyelői munkakörével. Könyvtárosi munkája csupán arra korlátozódott, hogy ömlesztve átvegye és máglyába rakassa a kastélyokból beszállított könyveket, és néhány megyeházi tisztviselőnek - könyvkölcsönzéssel - kielégítse olvasási szomját. Arra már nem jutott ideje és ereje, hogy a kastélyok és kúriák értékes levéltári és könyvtári anyagait, a nagy történelmi lehetőség kihasználásával, a somogyi közművelődés és az országos tudományos érdekek felmérhetetlen hasznára egybcgyűjtötte volna. E tekintetben - különösképp - a szomszédos Tolna megye főlevéltárnoka, dr. Hadnagy Albert jeleskedett, aki hallatlanul értékes iratfelderítő és könyvgyűjtő munkásságával nagy szolgálatot tett nemcsak megyéjének, hanem az ország egyetemes kulturális érdekeinek is. A személyi nehézségeken túlmenően jelentős akadályt képezett a könyvtári munka újraindulásában, hogy az olvasóteremül is használt egyik könyvtárhelyiséget különféle hivatalos szervek gyakori üléstermévé alakították át. Véglegesen idehelyezte otthonát és irattárát Somogy megye Nemzeti Bizottsága. Oly sok ülés zajlott le az olvasóterem falai között, hogy gondolni sem lehetett arra, hogy eredeti rendeltetésének: az olvasóterem visszaállításának a gondolatával foglalkozhassak a megye. Amikor pedig a Megyei Nemzeti Bizottság megszüntette hivatalos működését, attól az időtől kezdve könyvtári raktárhelyiségül szolgált az olvasóterem. 1946- ban a könyvtár vezetésével és felügyeletével megbízott főlevéltárnokra bízta az alispán a fasiszta könyveknek a megye területéről való összegyűjtését. A miniszterelnökség 4732/1946. számú leiratában (a 2923/1946. ME. sz. rendelet alapján) írta elő a fasiszta, az antidemokratikus és a szovjetellenes sajtótermékek beszolgáltatását. A rendelet végrehajtására a megye 3 tagú bizottságot szervezett. A bizottság jegyzőkönyvvezetője, egyben a rendelet tényleges végrehajtója a főlevéltárnok volt. Neki kellett hetente jelentést tenni a beszállított könyvek menynyiségéről. Az első rendelkezés értelmében a begyűjtött könyveket és egyéb sajtótermékeket elégették. Ekkor került megsemmisítésre 7887 db regény, 6044 db tankönyv és 590 kg képes- és napilap. A későbbiekben még a budafoki kartonlemezgyárnak adtak át 1946. június 4-én 13 086 db tankönyvet, 512 db egyéb irodalmi terméket és 216 kg nyomtatványt. 1947- ig egyetlen kötettel sem gyarapodott a könyvtár vétel útján. 1948-ban is csak 32, 1949-ben pedig 41 kötet volt a gyarapodás. Olvasóinak és kölcsönzőinek száma 1948-ban 142, 1949-ben 229 volt. Jobbára megyei dolgozók és azok családtagjai voltak az olvasók, akik 1948-ban 646, 1949-ben pedig 897 művet kölcsönöztek ki a könyvtárból. A nyilvános olvasóterem - mint fentebb említettük - 1945-ben megszűnt,