Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 14. (Kaposvár, 1983)

Kanyar József: Somogy vármegye könyvtárának története (1816-1950)

dr. Szász Béla, Duráczky József előadásai a mai napig is emlékezetesek.) A nyilvános olvasóterem délelőtt 9-11-ig, délután pedig 17.30-19.30 között tartott szolgálatot a banktisztviselők felváltott inspekciózásával. A könyvtári állomány deci utalását Pap Antal gimnáziumi tanár végezte. E rövid - tárgyunktól látszólag eltérő - adatokat nemcsak művelődéstörténeti vonatkozásai miatt soroltuk ide, hanem azért soroltuk fel a megyeszékhelyi egyesületek és intézmények könyvtárainak legfőbb adatait, hogy láthassuk: milyen sok lett volna a tennivaló, amidőn egy központi közművelődési könyvtár megalapozására gondoltak a megye vezetői? A megye és a város kulturális és politikai vezetői azonban képtelenek voltak reagálni a tanácsköztársasági nagy kezdeményezésre. Sem a megye, sem a kormány nem tudta - minden korábbi ígérete és erőfeszítése ellenére - megteremteni a megyeszékhelyi nyilvános könyvtár alapjait. * * * A könyvtár anyaga - az átköltözés után - változatlanul két helyiségben két épületben - volt elhelyezve. Nagyobbik fele a levéltári épület második emeletének egyik helyiségében, kisebbik része pedig a megyeháza földszinti baloldali kistermében: az olvasóteremben, amelyet 1937-ben stílusos könyvszekrényekkel bútoroztak be. Két évvel korábban pedig Lovrits Kálmán kaposvári festőművésszel megterveztették a vármegye címerét tartalmazó ex libriseket, amelyet 20 000 darabban - szépia színben - színes fotolith kivitelben készíttetett a megye a fővárosi Klösz-félc grafikai műintézetben „Ex libris Bibliothecae Comitatus Simighiensis" felirattal. A vármegyei kisgyűlés 1937-ben 837-1 számú határozatával energikusan sürgette a könyvtári szabályrendelet elkészítését. Az új szabályrendelet elkészítésére az alispán meghívta az árvaszéki elnökön, a tiszti főügyészen, a főlevéltárnokon és a számvevőségi főnökön kívül dr. Császik István, dr. Biró Lajos, dr. Biczó Ferenc, Kengyel Miklós és dr. Berger Samu törvényhatósági bizottsági tagokat is.

ßl Az új szabályrendelet

62 csakhamar elkészült és azt az 1938. február 7-i évnegyedes közgyűlés elfogadta. A belügyminiszter pedig április 19-én hagyta jóvá.

63 A szabályrendelet bevezetőjében - dióhéjban - áttekintette a könyvtár történetét, majd első paragrafusában a könyvtár nyilvánosságával („A törvényhatósági bizottság a könyvtár történeti múltjának szellemében a nyilvános könyvtár jelleget fenntartja.") és nevével („a könyvtár hivatalos neve: Somogy vármegye könyvtára"), második paragrafusában pedig a könyvtár célját fogalmazta meg, meghatározván, hogy „szépirodalmi és ismeretterjesztő könyvekkel, valamint irodalmi és más - közösséget is érdeklő - tudományos folyóiratokkal lássa el a vármegye közönségét." A nyilvános könyvtár gyűjtőkörének elveit (3. §) az olvasók szükségleteinek a kielégítésére irányítja, emellett „feladatának tekinti olyan művek gyűjtését is, amelyek a vármegyére vonatkozó irodalom termékei, vagy amelyek Somogy vármegyéből származó, vagy a megyében élő írók munkái." A magyar nyelvű könyveken kívül német, angol, olasz és francia nyelvű művek, ezentúl a magyarországi nemzetiségek legkitűnőbb alkotásainak a gyűjtését is irányelvül fogadta el a szabályrendelet. A könyvtár beszerzési forrásait 1. a vármegyei költségvetésre, 2. adományokra, 3. tagsági díjakra és 4. a törvényhatóság által esetlegesen megszavazott