Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 14. (Kaposvár, 1983)

Kanyar József: Somogy vármegye könyvtárának története (1816-1950)

szűnése után - még a régi pecsétje használatát i* megtiltották, azt is zár alá helyezték a levéltárban. Mint megannyi közművelődési intézményt, erős hallgatásra kárhoztatták az akkori gazdasági és művelődéspolitikai viszonyok. Ajtaja becsukódván, sorsával nemigen törődtek, az új megyei szervezési gondok teljesen háttérbe szorították létezését. Anyagának átcenzúrázása után a könyvek csendesen porosodtak - jobb időket várva - a megyeház egyik szobájában. Auster Ferenc könyvtári „felvigyázó" halálával: 1850-ben a könyvtár kulcsait „lepecsételve" a levéltárban helyezte el Kapotsfy József ügyvéd.

29 Egymásután jelentek meg azok a tiltó rendeletek is, amelyek megakadályozták az olyan könyvek terjesztését és olvasását, amelyek „a nép kedélyére lázító hatással voltak".

30 Az ilyen könyvek „elkobzására" és a könyvtárakból való kivonására igen szigorú rendelkezéseket foganatosítottak.

31 Az egyesületi életre, különösen a Munkások Egyesületi Társulatainak működésére állandó felügyeletet gyakoroltak a kormányszervek,

32 ilyen munkástársulatok működéséről azonban nem volt a megyében tudomásunk. Miután a kormány összeíratta

33 és felülvizsgáltatta a megyében a kölcsön könyvtárakat és olvasószobákat, a minisztérium rendeletet adott ki a kölcsön könyvtárak („olvasó könyvek kölcsön intézete") felállításáról.

34 A rendelet alapján az Olvasó Társulat alapszabályait felterjesztés végett átadták a főispánnak, kérve benne a társulat működésének a további engedélyezését is.

35 Sőt, ugyanezen évben Kapotsfy József olvasó társulati felügyelő még a gyűlések tartására is kért engedélyt.

36 1853-ban jelentős adományban részesült a könyvtár, Csorba József tisztiorvos 237 db orvosi könyvének az adományozásával.

37 Bár Kapotsfyék kamatoztatták a könyvtári alap pénzeszközeit, Lel 1er Ist; ván kaposvári lakos 200 Ft kölcsönt vett fel belőle 18 51. augusztus 30-án,

38 mégis szegénynek bizonyult a könyvtári alap kasszája, aminek következtében egyesíteni kellett a könyvtári alapot a gimnáziumi alappal 1856-ban.

39 Bátsmegyei János olvasótársasági számadó évente benyújtotta az Olvasó Társulat és a kaposvári „kölcsönkönyvtár" (Leihbibliothek) számadásait a megye főnökségnek. Bátsmegyei számadásai között találtuk meg azokat a számlákat, amelyek alapján Lukinich József könyvtári gondnoknak különféle takarítási eszközök és munkálatok fejében fizettek. A szokásos évi takarítási költségek 4 pengőforintra rúgtak. Az 1856-57-es években szükségessé vált a könyvtárszoba „stukatoroztatása és meszeltetése". A stukatúrozás és meszelés által lefröcskölt könyvek, almáriomok és márvány „flasterozás" ledörzsölését, tisztogatását és felmosatását a következő évben ugyancsak Lukinich József gondnokkal végeztették el 2 ft 15 krajcárért. Ugyanezen évben vásároltak a könyvtár részére egy szobaseprűt és egy „bartvischt" (porseprűt) is 4 ft 5 krajcárért.

40 Kapotsfyék minden jószándékú igyekezete és erőfeszítése - az olvasótársaság felújítására' - eredménytelen maradt, miután 1855 végén annak működését megszüntették. Az olvasótársulat megszűntével a könyvtár és az olvasóterem „felügyelését" továbbra is Lukinich József gondnok - most már könyvtári' „alfelügyelő" - látta el.

41 A megye vezetői - maga a tudós megyei főorvos is - ekkor már úgy látták, hogy a megyeházán lévő könyvtárnak és olvasóintézetnek össze kellene olvadnia; hogy mindkettő „több erőre és állandóságra" jusson.

42