Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 14. (Kaposvár, 1983)

Kanyar József: Somogy vármegye könyvtárának története (1816-1950)

Lényegében ez volt a könyvtár sorsa 1866-ig, amikor június 22-én Jankovich László főispán átadta azt gondozásra a gimnáziumi választmánynak a megye felügyeleti és ellenőrzési jogának a fenntartásával. Az új helyen Taschler Elek hitoktató volt a könyvtár kezelője, akinek, ugyancsak két példányban készített lajstroma szerint: 1871-ben már 8000 kötet volt az állománya. A könyvtár betűrendes katalógusát pedig Czompó Gábor - ugyancsak hitoktató - könyvtáros készítette el. Jelentős kulturális eseményként kell újra említeni a könyvtárnak a nagyközönség előtt való nyilvánossá tételét. így került át a gyűjtemény a gimnáziumba, ahol a tanári könyvtárral együtt kezelték. Az átadáskor a könyvtári alap 14 790 forintra rúgott. Ebből az alapból a megye évente 300, később 4-600 forintot fordított a könyvtár gyarapítására, köttetésére. Az abszolutizmus kezdő évében választmány került az iskola élére (1850). Az első gimnáziumi választmányban a város képviselője is helyet foglalt. A 19 tagból álló testület - 1851-től - már szűkebb körűvé: 12 tagúvá alakult a megyeszékhelyen, nagy energiát fejtve ki benne a megye és a város képviselői a gimnázium jövendőjének a megalapozásán. Közöttük Somssich Pál - mindenek előtt - az iskola fundusának a gyarapításával törődött, tudván, hogy az algimnáziumi keretekből csak a pénzügyi alapok szilárd megteremtésével tudja az iskolát kiszabadítani. Ismeretes, hogy Somssich későbbi fáradozásait hatalmas siker koronázta. E választmány a megyétől független szerv volt, vele szemben a megye azonban - mindig fenntartotta felügyeleti és ellenőrzési jogát. Csaknem fél századig kezelte a gimnázium választmánya - lényegében párhuzamosan - a könyvtár anyagát az iskola tanári könyvtárával együtt, pontosan 1913-ig, amikor az iskola államosítására került a sor. Ez a félszázad alapjában véve hasznosnak bizonyult a könyvtár életében. Leltárai és katalógusai buzgó tanárok lelkiismeretes munkája révén - elkészültek. Végeredményben Sárközy István 1835-ben elkészített lajstroma s rendezési terve után a két egyesített könyvtár rendezését Albrecht János főgimnáziumi tanár kezdte el 1886-ban és Medgyesi Lajos tanár folytatta és fejezte be 1889-ben. Medgyesi utóda - 1913ban bekövetkezett haláláig - Prilisauer Adolf tanár volt. Az általuk elkészített könyvtári címtárból megállapítható, hogy a megyei könyvtár állománya az átadás idején 11 szakosztályba sorolt 3 816 db kötetből állt. (1. hittudomány 277 mű, 2. bölcsészet 145, 3. szépirodalom 636, 4. lexikológia 97, 5. római remekírók 94, 6. történet és földrajz 1564, 7. jog-államtudomány és politika 237, 8. gazdászat és kereskedelem 158, 9. természetrajz 140, 10. folyóiratok és térképek 30, 11. vegyes tartalmú 438 mű.) Az összevont könyvtárnak ez a régi állománya nagy részében már csak történeti értékű volt, mind szakmailag, mind pedig ízlés tekintetében egy elavult helyzetnek volt a terméke. A két könyvtár anyaga az egyesítés után nem külön termekben, nem külön állványzatokon volt elhelyezve - írja Prilisauer Adolf/'

3 hanem ugyanazokban a szobákban, vegyesen, egymás mellett állottak a polcokon. A szakbeosztás alapján az akadémiai kiadványok állami (gimnáziumi) és megyei példányai egy szám alatt, egymás mellett voltak találhatók. Az egyesített könyvtárban - amely három teremben (egyik olvasótermi célt is szolgált) s egy dolgozó szobában volt elhelyezve - a könyvek 20 szakcso-