Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 13. (Kaposvár, 1982)

Kanyar József: Tankönyvek és pedagógiai kézikönyvek Dél-Dunántúl népiskoláiban a XVIII-XIX. században

úri imát, az apostoli hitformát, a tízparancsolatot s a keresztyén etika sommáját tartalmazta, majd udvariassági regulákra tanította olvasóit s végezetül összeadó és sokszorozó táblát közölt használóival. A Fiú- és leánygyermeki ábécéjének kilencedik, javított kiadása is Győrben jelent meg 1829-ben. Az olvasókönyvecskét még számtantanításra is felhasználták az első osztályban. A magasabb osztályokban pedig a Maróthi metódusához közeledő Láczai Szabó segédkönyvét használták. A deduktív módszerű könyvecskéből előbb a műveletek definícióit tanították, majd részletes példákkal igazolták a meghatározásokat. A példák között a korszak pénz- és mértékrendszerének az adatai is helyet foglaltak a kereskedelem kapcsán. A minden évben egy-egy tankönyvet író Márton érezte a tankönyvek hiányát, ezért is sietett - az oktatás színvonalát emelendő - a népiskolák segítségére. Tankönyvei, mintha nem is tankönyvek, hanem módszertani segédkönyvek lettek volna. Ilyen meggondolásokkal vitte be az iskolába Láczai Szabó Oskolai tanítókönyvét is. Előszava egyikében írta: „Mivel pedig mindeddig az ábécés gyermekekkel többnyire csak úgy bántunk, mint mozgószerekkel (machina), azaz mindenre csak úgy tanítottuk őket, mint a szajkókat szokták a kiabálásra kapatni, értelem nélkül: az emberiségnek a szeretete arra kötelez bennünket, hogy ezeket az emberi csemetéket ezután embereknek nevelni igyekezzünk, azaz őket értelmesen tanítsuk, az ő gyenge értelmeket munkásságba és foglalatosságba hozzuk."^

13A természeti históriát {azaz a természet három országát: az ásványtant, a növénytant és az állattant) Raff György Keresztély, Fábián József által Veszprémben 1799-ben kiadott c. munkájának a fordításával, később magának Fábiánnak Veszprémben 1803-ban megjelent könyvével (Természeti tudomány a köznépnek a babonaságnak orvoslására és a köznép közül való kiirtására) tanították. A hazai népoktatásban ettől az időszaktól honosodott meg új anyagként a természeti história, megismertetve a tanulókat környezetük élő és élettelen világával, a gyermekeket a tanultak hasznosságára vagy káros voltára oktatva. Az egyházkerület történelemkönyve is a Kis Tükör volt és Láczai tanítókönyve. Általuk előbb a hazai, majd az egyetemes történelemmel ismerkedtek meg a tanulók. Hazánk történelmét az egyetemes történelembe beágyazottan tanították, bizonyítván, hogy a nemzetek történelme nem elszigetelt, hanem az egyetemes történelemmel összefüggő eseményláncolat. Láczai a történelem Krisztus előtti és utáni korszakait hat-hat fejezetre bontotta szét. Az első rész fejezetei 1. teremtéstől az özönvízig, 2. Noétól Mózesig, 3. Mózestől Romulusig, 4. Romulustól Tzyrusig, 5. Tzyrustól Nagy Sándorig, 6. Nagy Sándortól Krisztusig voltak. A második rész fejezetei pedig: I. Krisztustól Theodosiusig, 2. Theodosiustól Mohamedig, 3. Mohemedtől Nagy Károlyig, 4. Nagy Károlytól VII. Gergelyig, 5. VII. Gergelytől Lutherig, s 6. Luthertől a „mostani időig" (1526-1793). E korszakokba beépítetten foglalt helyet az ország története is a naprakész frisseséget jelentő „mostani időig" tárgyalt események folyamatában, amelyben az 1789-es francia forradalom eseményei csakúgy szerepeltek, mint a lengyel-porosz-orosz háború eseményei. Más periódus beosztása volt a Kassán 1834-ben kiadott 98 oldalas Közönséges kis históriának, amely hajdankorát a legrégibb időktől - négy perióduson keresztül a római birodalom bukásáig vitte, középkorát pedig 2 perióduson 5 3