Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 13. (Kaposvár, 1982)

Kanyar József: Tankönyvek és pedagógiai kézikönyvek Dél-Dunántúl népiskoláiban a XVIII-XIX. században

E földrajzkönyv a dunántúli kerület 11 vármegyéje között tárgyalta régiónk négy megyéjét is, amelyeknek települései, lakossága, területe és közigazgatási beosztása az alábbiak szerint alakultak: Megyék Szabad neve kir. város Mezőváros Falu Puszta Lakosság száma Járások száma Területe négyzetmérfőld Baranya i IO 32a 71 236 000 6 91 Somogy 23 292 278 200 000 5 114 Tolna 17 88 101 177 300 4 65 Zala 22 i08 Ï 24 2W OOO 6 100 Összesen: i 72 I 306 5 74 87O 3OO Î70 Földrajzot - e k erületben is Bél Mátyás, Maróthi György s főképp Losonczi Hármas Kis Tükre alapján tanítottak. A tanítást kiegészítette a térképek helyes használatának a gyakorlata is. Az egyházkerület és egyházmegyéi 1804 és 1806 között mindenütt kötelezővé tették az Oskolai új Atlas használatát, a Debrecenben 1800-ban, Budai Ézsaiás „vigyázása" alatt Erős Gábor, Halász István, Pap József és más tógátus ifjú által a ref. kollégiumban „az alsó classisok számára metsződött és nyomtatódott" térképgyűjteményt. Ahol nem tudták az új atlaszt beszerezni, ott - továbbra is - a Kis Tükör mappáiból szemléltettek. Az új földrajztanítás régi tantervi koncepciójával szemben, amely az öt világrész - Európa-Magyarország sorrendjében tanította a földrajzi ismereteket - Láczai Szabó útmutatása alapján - előbb Magyarországot, azután Európát s végül az ázsiai, az afrikai, az amerikai és az ausztráliai kontinenseket tanították „a gyermeki megfogó erőhöz alkalmaztatva". Az ország földjének 12 oldalas leírása, éghajlatának, hegyeinek, termesztvényeinek s lakosságának az ismertetése után került sor az ország négy nagyobb kerületének és a régiókban elhelyezkedő vármegyéknek a bemutatására. Az a módszer, amellyel Láczai egy-egy országot bemutatott, különösképp pedig hazánkat, annak geológiai, éghajlati, gazdasági és társadalmi jellemzőivel és történeti statisztikájával: tankönyvét még sokáig a reformkor egyik legkorszerűbb földrajzkönyvévé tette. Az egészségügyi ismeretek alapját Széchenyi Ferenc udvari orvosának: Kiss Józsefnek - Sopronban, 1796-ban kiadott - „Egészséget tárgyazó katekizmus, vagyis kérdésekbe és feleletekbe foglalt oktatás, miképpen kellessék az egészséget becsülni és őrizni, derék és egészséges gyermekeket nevelni, a betegekkel okosan bánni és némely közönségesebb betegségekben, főképpen a hirtelen való veszedelmekben magán segíteni minden nem orvosnak, de kiváltképpen a köznépnek és az oskolába járó gyermekek számára" című tankönyve képezte. A korszerű elveket valló tankönyv sokszor beszél a testi nevelésről, a testi egészség megőrzéséről, a fürdés hasznáról és a himlőoltás fontosságáról. Mindez már csak azért is figyelemreméltó a számunkra, miután a himlőoltásról, annak Edward Jenner általi felfedezése előtt (London, 1798) két esztendővel értékezett hazai tankönyvében. De a tanítói kezekbe kerülhetett a Dunántúli Ref. Egyházkerületben Zsoldos Jánosnak, Veszprém vármegye első orvosának