Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 13. (Kaposvár, 1982)

Szili Ferenc: Délkelet-Dunántúl cukorrépa termesztése és a Kaposvári Cukorgyár (1929-1944). (Negyedik rész)

mennyiséggel hasonlítjuk össze, akkor megállapítható, hogy annál mintegy ioc mm-el több volt a béruradalom területén az évi csapadék mennyisége. A tenyészidőszak egyes hónapjait vizsgálva megállapítható, hogy a többletcsapadék nagyobbrészt azokban a hónapokban - április, május - hullott, amikor a cukorrépának a legkevesebb volt a vízigénye, míg a vízigényes hónapokban - júliusban és augusztusban - nem érte el a kívánatos mennyiséget. Ezek az eltérések feltételezhetően negatívan befolyásolhatták az évenkénti terméstálagok alakulását. Ha a szórásértékeket vizsgáljuk úgy tűnik, hogy azok igen nagyok, így az ideális csapadékmennyiséget megközelítő hónapok átlagai is igen szélsőséges csapadékeloszlást takarnak. Az egyes években lehullott csapadék mennyisége és annak eloszlása is jelentős mértékben befolyásolhatta a cukorrépa termésátlagának az alakulását. A szélsőséges csapadékeloszlást jól szemlélteti a 7-es sz. ábra, mely a július havi csapadékmennyiségek évenkénti alakulását ábrázolja. Az évi középhőmérséklet és a tenyészidőszak hónapjainak középhőmérséklete éghajlatunknak megfelelően alakult. A szórásértékek kisebbek mint a havi csapadékmennyiségek szórásértékei. Az április, május és szeptember hónapok szórásértékei azonban elég jelentősek voltak ahhoz, hogy feltételezzük, hogy a répa termésátlagának alakulását jelentősen befolyásolták. A rendelkezésre álló adatok és a szakirodalom alapján ugyancsak feltételezhető, hogy az egyes időjárási tényezők hatással voltak a cukorrépa termésátlagának alakulására, ezért korrelációs és regresszió számításokat végeztünk, melyeknek adatait a 9-es táblázatban foglaltuk össze. A vizsgálati eredmények alapján kijelenthetjük, hogy az egyes időjárási tényezők önmagukban csak kis mértékben befolyásolták a cukorrépa termésátlagának alakulását. A legjelentősebb kapcsolatot a cukorrépa termésátlaga tekintetében az áprilisi, a szeptemberi csapadék, és a májusi középhőmérséklet között találtunk, melyek P<$%-os szinten voltak szignifikánsak. Az áprilisi középhőmérséklet, a májusi csapadék és a cukorrépa termésátlaga között összefüggések pedig P<io%-os szinten voltak szignifikánsak. 7. ábra A július havi csapadék évenkénti alakulása (a háborús évek nélkül) a MIR kaposvári béruradalmában 1898-1943. CMpadafc mm 1»0liíuo01 1 T i i i 1 i i i i 1 i 1 t i i 1 i t i i r I i i I I I i i 'i I 1 1 '' I 1 1 11 I 1 1 1900 1910 1920 1930 UtO év