Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 13. (Kaposvár, 1982)
Szili Ferenc: Délkelet-Dunántúl cukorrépa termesztése és a Kaposvári Cukorgyár (1929-1944). (Negyedik rész)
A laza kapcsolatok ellenérc ezeknek az időjárási tényezőknek - nagy varianciájuk miatt - a cukorrépa termésátlagára kifejtett hatása mégis jelentősnek mondható. A regresszió számítások alapján egy milliméter többletcsapadék áprilisban 0,5107 q terméscsökkenést, májusban 0,3742 q, szeptemberben 0,5414 q termésnövekedést, egy C átlaghőmérséklet-növekedés áprilisban 6,6554 q termésnövekedést, májusban pedig 8,7562 q terméscsökkenést idézett elő hektáronként. A szakirodalmi és gyakorlati megfigyeléseinktől eltérően a júniusi, a júliusi cs az augusztusi időjárási tényezők nem befolyásalták érdemlegesen a cukorrépa termésátlagának alakulását. Elméletileg feltételeztük, hogy a szélsőséges időjárású években a hónap elején illetve a hónap végén hullott nagyobb mennyiségű csapadék, illetve csapadékhiány miatt nem biztos, hogy a havi csapadékkal jól jellemezhetők az említett hónapok csapadékviszonyai. Ezért kiszámítottuk a júnis—július, a július-augusztus és a június-július-augusztus hónapok együttes csapadékát és ezek hatását is megvizsgáltuk a cukorrépa átlagtermésére. Érdemleges összefüggést azonban így sem kaptunk, ezért az adatok közlésétől eltekintünk. Feltételezzük, hogy egyéb környezeti tényezők hatásai - jégverés, állati kártevők, növényi kórokozók stb. - elnyomták a csapadék tényleges hatását. Már az előzőekben elvégzett számítások is bizonyítják, hogy a vizsgált időjárási tényezők közül néhány önmagában is jelentős hatással volt a cukorrépa termésátlagának az alakulására. Közismert, hogy a cukorrépa fejlődésére a környezeti tényezők a tenyészidő alatt végig hatással vannak. így az időjárási tényezők hatásai a valóságban nem különíthetők el élesen, mivel azok kisebb-nagyobb mértékben kölcsönhatásban vannak egymással, így ezek a hatások összegeződhetnek, illetve ellentétes hatásuk esetén ki is egyenlíthetik egymást. Ezért a továbbiakban egyidejűleg több tényezőt vontunk be a vizsgálatainkba. Először két független változós regresszió számításokat végeztünk, hogy megállapítsuk a két időjárási tényező havonkénti együttes hatását és azoknak a relatív jelentőségét. A nem szignifikáns eredmények közlését a jobb áttekinthetőség miatt elhagytuk. Április havi csapadék (x-y,), április havi középhőmérséklet (x%) és a cukorrépa átlagtermés (y) összefüggése R 2 = 0,1126 R = °,3S57 bi = -0,4270 b^ = 2,0425 a = 249,613 Regresszió analízis varincia táblázata Kezelés SQ FG MQ F Összes 87 272,91 38 Regresszió 10833,95 2 5416,97+ 2,55 Hiba 76438,96 36 2123,30 + P<io%~ 1 1 Pl O,27602 Relatív hatás — -— = = 3,39 I J 2 0,08133
