Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 13. (Kaposvár, 1982)

Szili Ferenc: Délkelet-Dunántúl cukorrépa termesztése és a Kaposvári Cukorgyár (1929-1944). (Negyedik rész)

A cukorrépa termésátlagának alakulása (a háborús évek nélkül) a MIR kaposvári béruradalmában 1898-194$. i ' ' ' ' i ' ' I 1 1 1 ' I '—t—í—i—r—•—

i—

i • i i 1900 1910 1920 1930 1940 gia be nem tartása - oly mértékben befolyásolták, hogy a csapadék és a hőmérsékleti viszonyok hatását nem lehetett kimutatni. A MIR kaposvári béruradalmában a cukorrépa termésátlagainak alakulását jól szemlélteti a 6-os sz. ábra, amelyből láthatjuk, hogy évenként nagyon változó eredményeket értek el/

4

'' Esetenként előfordult, hogy az egymást követő évek termésátlagában több mint ioo q/ha különbség mutatkozott, így pl. 19071908., 1911-1912. és az 1930-1931. években. A vizsgált időszak évei közül 1907ben érték el a legalacsonyabb 133,11 q/ha, míg 1912-ben a legmagasabb 391,24 q/ha átlagtermést, mely láthatóan közel háromszorosa volt az előbb említettnek. Annak eldöntésére, hogy a kérdéses időszakban az alkalmazott agrotechnika fejlődése jelentősen hozzájárult-e a termésátlagok javulásához, kiszámítottuk a termésátlagok trendjét. Ennek alapján megállapítottuk, hogy a MIR béruradalomban már az 1900-as évek elején fejlett agrotechnikát alkalmaztak mélyszántást, istállótrágyázást, műtrágyázást stb. -, mert az egy évre jutó termésátlag növekedés mindössze 0,37 q/ha, a vizsgált időszak átlagához viszonyítva csak 0,152%/° A vizsgált évekre vonatkozó időjárási adatok átlagát, szórását és variancia-százalékát, valamint a gazdaság cukorrépa termésátlag adatait a 8-as táblázat tartalmazza. Ennek alapján megállapítható, hogy a MIR béruradalomban a cukorrépából a vizsgált 39 év alatt hektáronként 246,60 q átlagtermést értek el. A termésátlag szórása 47,92 q. 19,43 varincia százalék, mely igen nagy termésátlagingadozásra utal. Ha az időjárási tényezők közül a csapadék mennyiségét vizsgáljuk és azokat a Wohltmann, illetve Mihályfalvi szerint ideálisnak tartott csapadék-