Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 13. (Kaposvár, 1982)

Kanyar József: Tankönyvek és pedagógiai kézikönyvek Dél-Dunántúl népiskoláiban a XVIII-XIX. században

A sok kiadást megért tankönyv - tartalmában is - jelentős változáson ment keresztül. Összevetettük egymással az 1806-os, az 1822-es és az utolsó kiadást: az 1850-est. A kiadás é^e A kiadás helye Fejezetek Oldal- Térképek száma terjedelem száma. l'Soó Vác _ , 3 289 2- , . í 822 Buda 6 26 t r,. 1850 Pest 3 490 r Az első két kiadás első és harmadik fejezete azonos. A második kiadás második fejezete azonban rövidebb és tömörebb. Elmaradtak belőle a földrajzi adatok, a mezőgazdasági termesztvények és termékek felsorolása és az állattenyésztésre és a lakosságra vonatkozó legfőbb adatok is. Dél-Dunántúl 4 megyéjéről szóló versek Baranya, Tolna és Zala esetében azonosak maradtak. Csupán a Somogyról szóló versszaknak változott meg az utolsó sora. Az 1806-os Kis Tükör ismert sorai így hangzottak: „Somot, almát körtvélyt itt eleget ehetsz, De a tudományban részt keveset vehetsz-" Az 1822-es kiadásban az idézett vers utolsó sora már így hangzott: „Tudományban is már részt benne jól vehetsz." - utalóan a megye kulturális életében bekövetkezett reformkori változásokra. Az 1850-es utolsó kiadásában is, lényegében ugyanez a sor olvasható, némi szórendi változással: „Tudományban is már nem kevés részt vehetsz." Ám az utolsó kiadás (1850) már nemcsak terjedelemben növekedett egy jó állampolgári-kézikönyv nagyságúra, de szerkezetében és tartalmában is jelentős változáson ment keresztül. A hat fejezet elején - új elemként - az új birodalmi alkotmány foglalt helyet benne a könyvecske elején, míg a már 15 oldalra csökkent Szent História rövid summázata - kátészerűen feldolgozva az utolsó oldalain. A kötetben új elemként található a 12 részre tagolódó Toldalékok fejezet, benne 1. a négy műveleti rövid számvetéssel, 2. a magyar mértékek felsorolásával, 3. á Szent Föld leírásával, 4. a gazdasági kis tükörrel, 5. a mezei rendőrséggel, 6. az arany és az ezüst pénzek felsorolásával, 7. a kis levelezővel, 8. a helyesírással, 9. a világi bölcsességről szóló életszabályokkal (pl. Szeresd hazádat, aki ezt nem szereti, nemzeti megvettetést érdemel!), 10. egészségi, 11. erkölcsi szabályokkal és 12. versekkel (köztük is már a „Felséges I. Ferenc József" császárhoz és királyhoz írt néphimnusszal). A gazdasági kistükör legértékesebb része a mezei gazdálkodásról szóló volt. E fejezetben szerepeltek a föld helyes megművelése (a háromféle szántás felsorolásával), a) 4 hüvelyknyi szántás „fennyeden való" szántás, b) hat hüvelyknyi a középszerű, c) a hatnál mélyebb pedig a mélyszántás), az ipari növények: a len, a kender, a dohány, a repce és a sáfrán termesztésének fontossága, a kertkultúra 3 fajtájának (mulató, veteményes és gyümölcsös kert) az ismertetése, különösképp hangsúlyozva köztük a veteményes kertek népes váró-