Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 13. (Kaposvár, 1982)
Szili Ferenc: Délkelet-Dunántúl cukorrépa termesztése és a Kaposvári Cukorgyár (1929-1944). (Negyedik rész)
kokban. Az első világháború idején a régióban 70-75%-os területi részesedésével a cukorgyár répaigényét elsősorban e megye látta el. Azt követően a forradalmak időszakában a részesedési aránya még a 90%-nál is több volt. A 20-as évek második felétől az átmeneti konjunktúra hatására a répaterületek horizontja szükségszerűen kitágult. Azonban Somogy majd 50%-os területi részesedése jelezte, hogy a megye változatlanul a gyár első számú bázisterületének tekinthető. Hasonló tendenciák mutatkoztak a MIR kaposvári béruradalmában is, amely korábbi egyértelműen hegemón szerepét már nem volt képes többé betölteni. Az 1930. évi strukturális változtatások következtében a cukorrépa termesztése, bár továbbra is fontos szerepet játszott, szükségszerűen valamelyest háttérbe szorult. így a béruradalomban mind a répaterület, mind pedig a részesedés tekintetében csökkenő tendencia érvényesült. A továbbiakban megvizsgáljuk, hogy a területcsökkenéssel párhuzamosan hogyan alakultak - megyénként - a hektáronkénti termésátlagok. Mindenekelőtt felhívjuk a figyelmet arra, hogy a táblázatok alapján - szinte minden megyében - a terüeltcsökkenés és a terméshozam között bizonyos korreláció érzékelhető. A terméshozam tekintetében azonban nem volt olyan nagymérvű a visszaesés, mint a répa területénél, amelyet elsősorban azzal magyarázhatunk, hogy a gyár a legjobb termőterületeket tartotta meg és csak azokkal a termelőkkel kötött szerződést, akik a répatermesztés technológiáját és arra vonatkozóan a gyár előírásait is betartották. A vizsgált tizenöt évben az összesített terméseredmények az alábbi képet mutatták: 40 1. A béruradalomban 255,91 q hektáronkénti átlagtermést értek el. 2. Baranya megyében 228,14 q hektáronkénti átlagtermést értek el. 3. Somogy megyében 217,41 q hektáronkénti átlagtermést értek el. 4. Tolna megyében 215,09 q hektáronkénti átlagtermést értek el. 5. Bács-Bodrog megyében 200,96 q hektáronkénti átlagtermést értek el. A megyék között az átlagtermés tekintetében nagyobb szóródást nem tapasztaltunk, a béruradalom fölénye és Bács-Bodrog megye lemaradása azonban szembetűnő. Az sem lehetett véletlen, hogy az átlagtermés évenkénti szóródása is a béruradalomban volt a legkisebb, míg más megyékben, sőt egyazon gazdaságokban is szélsőséges eltérések voltak. Hogy az időjárási tényezők - a csapadék, a hőmérséklet - ebben milyen szerepet játszottak, azt a következő fejezetben - a gépi adatfeldolgozás módszereit is felhasználva - majd ismertetjük. Egyéb tényezőkre azonban felhívjuk a figyelmet, elsősorban azokra, amelyeknek a hatása valamilyen formában befolyásolhatta a termésátlagok alakulását. A harmincas években pusztító répabetegségek negatív hatása vitathatatlan, az esetenként többszáz holdas másodvetésekben minőségben és mennyiségben is gyengébb répát tudtak csak termeszteni. A második világháború időszaka is rendkívüli volt, ezekben az években a hadigazdálkodás tehertételeit, a fokozódó munkaerőhiányt, az elveszett igaerőt sem az uradalmak, sem pedig a paraszti gazdaságok nem tudták pótolni. Pusztán rendeletekkel és utasításokkal az egyre fokozódó nehézségeket nem lehetett ellensúlyozni. Ha az első és a második világháború időszakát a cukorrépatermesztés szempontjából összehasonlítjuk, sok közös vonást tapinthatunk ki. Ezúttal azonban egy eltérő jelenségre hívnánk fel a figyelmet, nevezetesen a munkaerő kérdésére. A munkaerőhiány mindkét esetben gátló tényező volt, de