Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 13. (Kaposvár, 1982)

Tilkovszky Lóránt: Harc a magyarországi német mozgalom külföldről támogatott náci irányzata ellen (1935-1936) (Második közlemény)

geinek messzemenő kihasználása a nemzetiszocialista Németország propagálására.

70 Kevéssel utóbb kifejezetten a külföldi németséggel kapcsolatos propaganda nagy eseménye volt Stuttgartnak, a Deutsches Auslandsinstitut székhelyének, „a külföldi németség városává" nyilvánítása Hitler utasítása alapján. Karl Ströhn főpolgármester, a DAI elnöke, az ekkori látványos ünnepségek keretében avatta fel az Intézet „Német Népmúzeumát", mint „a külföldi németség teljesítményének emlékművét".'

1 A Deutsches Auslandsinstitut a maga nagyszabású tudományos propaganda eszköztárával félelemmel vegyes csodálattal töltötte el azokat a kisebbségi kérdéssel foglalkozó magyar szakembereket, akiknek - az egészen titkos dolgok kivételével - bepillantást engedtek az Intézet működésébe. „A mi népelemeinket is fenyegetik veszedelmek, amelyek ellen őket oltalmazni kötelességünk" - mégpedig nem utolsó sorban német vonatkozásban jelentkező veszedelmek is, amelyek ellen talán éppen a németek által kidolgozott módszerekkel lehetne védekezni a leghatásosabban. Ez a gondolat ott kísértett a pécsi egyetem kisebbségi intézetének fejlesztésével kapcsolatos tervekben, s így nyert frappáns megfogalmazást: „A magyar Stuttgart neve Pécs".

72 Az előző év végén a budapesti egyetemen is létesült ugyan egy kisebbségi intézet, de az a hazai nemzeti kisebbségek kérdését - sokak által kifogásolt módon - eleve kirekesztette vizsgálódásai köréből. 1936. szeptember 9-én bezárult a pécsi börtön kapuja Bäsch mögött: meg kellett kezdenie kiszabott büntetésének letöltését. Horthy kormányzó Hitlernél tett augusztus 22-i látogatása során nem merült fel semmi olyan momentum, ami arra késztette volna, hogy - mint a Kameradschaft és támogatói remélték - kegyelmet gyakorolj on. „Franz Bascht, a német ügy mártírját, német néptársai nem fogják feledni sehol a világon, és hűségéért hűséggel fizetnek" - írta a német sajtó; a Siebcnbürgisch-Dcutsches Tageblatt emellett azt hangsúlyozta, hogy Bäsch bebörtönzése „azon magyarok hátába is tőrt döf, akik a magyar állam határain túl népi jogaikért küzdenek".

70 Felélénkültek a német sajtónak nemcsak a magyar nemzetiségpolitikát támadó, hanem irredenta hangjai is; a Völkischer Beobachter szeptember 12-i számában arról írt, hogy Sopron jogtalanul tartozik Magyarországhoz. A Volksdeutsche Kameradschaft lapjának, a Deutscher Volksbotenak szeptemberi számát, amely Bäsch jogerős elítélésével és bebörtönzésével is foglalkozott, bűntett feldicsérése címén a pécsi ügyészség lefoglaltatta.'* Az Európai Nemzetkisebbségek Kongresszusán eddig minden évben a Magyarországi Német Népművelődési Egyesület delegáltjai képviselték a magyarországi német kisebbséget. Az Egyesület, 1936 augusztusi közgyűlése után azonban, amely a volksdeutsch elemeket kirekesztette, a Kameradschaft felfogása szerint minden jogosultságát elveszítette arra, hogy valóságos kisebbségi képviselet gyanánt lépjen fel az európai kisebbségeknek ezen a nemzetközi fórumán. A Volksdeutsche Kameradschaft kizárólagosan magának vindikálta a „népcsoport" képviseletét, s a Nationalitätenkongrcss szeptemberi ülésszakára Genfbe utazó Huss és Goldschmidt - Gratzék tiltakozása ellenére - el is tudta ezt fogadtatni a vezetőséggel.

77 A szeptember 18-án magánjellegű látogatásra Magyarországra érkező németbirodalmi külügyminiszter, Konstantin Neurath, 20-án felkereste hivatalában magyar kollégáját, Kánya Kálmánt. „Felhozta a magyarországi német kisebbség kérdését és meglehetősen komoly hangon arra figyelmeztetett - olvasható Ká-