Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 13. (Kaposvár, 1982)

Tilkovszky Lóránt: Harc a magyarországi német mozgalom külföldről támogatott náci irányzata ellen (1935-1936) (Második közlemény)

országi kisebbségek lelki egysége felett; „semmi kifogásunk sincs ellene - mondotta -, sőt igen szívesen benne leszünk, hogy korbáccsal verjük ki a nemzet templomából azt, aki szentségtörő kézzel e lelki kapcsolatok megbontására törekszik".

50 A kisgazdapárti Klein Antal június 9-i felszólalásában a magyar nemzetiszocialista pártok - így Festetics Sándor pártja - befolyásától is féltette a magyarországi német kisebbséget. Sürgette az új kisebbségi iskolarendelet végrehajtását: ez kétség kívül megnyugtató hatással lesz.''

1 A június 18-án felszólaló Rupert Rezső viszont azok közé tartozott, akik a német nemzetiszocializmus pángermanizmusa által veszélyeztetett német falvakban a magyar iskoláknak és óvodáknak tulajdonítottak elsőrendű jelentőséget.

52 A magyarországi németség helyzetéről 1936. június 9-én Árpád Török emlékiratot készített németországi „illetékes helyek" számára. Ebben arra mutatott rá, hogy Németország nemzeti felemelkedése és a zsidókkal szembeni ottani bánásmód, erősen felizgatta a magyarországi közvélemény nagy részét. A zsidók és más németellenes körök hangulatkeltése, németellenes propagandája a magyarországi németséget sem kíméli. Az ellene folytatott propagandának tápot adott néhány népi előharcos, különösen Bäsch eredményes munkája, de bizonyos politikai hibák is, melyeket elkövettek. Bäsch elítéltetése, és a Magyarországi Német Népművelődési Egyesületben betöltött tisztségéből történt eltávolítása a magyar társadalmat hatalmába kerített pszichózisra vezehető vissza. A Basch-Husscsoport most totalitási igénnyel lép fel az Egyesület vezetése tekintetében. Az erőviszonyok azonban nem igazolják az éles politikai harc általa alkalmazott módszerét: a magyar kormány és a közvélemény Gratzot fogja vele szemben támogatni, a Basch-Huss-csoport el fog szigetelődni és fel fog morzsolódni. Ha Gratz nem vinné végig a harcot, s lemondana, a Basch-Huss-csoport győzelme akkor is naiv álom, mert az egyesület élére ez esetben olyan új vezetőség kerülne, amely szolgálatkész eszköz lenne a magyar kormány kezében. Török a Volksdeutsche Kameradschaft élesen támadó taktikáját épp e csoport gyengeségének tulajdonította: kénytelen erős aktivitásban lenni, mert különben eltűnne. Abban a groteszk helyzetben van, hogy egy olyan iskolarendeletet támad, amelyért a mozgalom sokáig küzdött, s meghozatalát a német birodalomban is megelégedéssel fogadták. A német birodalmi kormány, amennyiben súlyt helyez a magyar-német barátságra, nem léphet fel erősebben a Basch-Huss-csoport támogatására. A Volksdeutsche Kameradschaft ugyanis a magyar kormány érvelése szerint tevékenységével olyan németellenes hangulatot vált ki az országban, amely megnehezíti számára a németbarát politika folytatását. Török szerint egyetlen kiút kínálkozik: ha a Basch-Huss-csoport felhagy Gratz elleni támadásaival, letesz irreális totalitási igényéről az Egyesület vezetését illetően, s megegyezésre törekszik Gratz-cal, aki nem tekinthető minden további nélkül a kormány emberének, hanem szerepe valójában közvetítő, egyengető; nem egyszer tartotta vissza a kormányt keményebb lépésektől. Török emlékirata arra kérte a németbirodalmi „illetékeseket", hogy a megegyezés irányában gyakoroljanak befolyást a Basch-Huss-csoportra. Ebben vannak ugyanis a völkisch szempontból legértékesebb erők. Ha a megegyezés útját választják, érvényesíthetik befolyásukat a vezetésben. Ellenkező esetben kikapcsolódnak és felmorzsolódnak, a népcsoport nagy kárára. Gratz a megegyezésen munkálkodik, s ennek érdekében nemcsak a Kamcradschafttal, de a kormánnyal szemben is feltételeket támaszt. A kormánytól nyilatkozatot követel arra vonatkozóan, hogy az