Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 13. (Kaposvár, 1982)
Tilkovszky Lóránt: Harc a magyarországi német mozgalom külföldről támogatott náci irányzata ellen (1935-1936) (Második közlemény)
iskolarendeletet végrehajtja, a már fennálló A-típusú iskolákat meghagyja, a tanítóképzést megoldja. Amennyiben a kormány nem hajtja végre az iskolarendeletet, lemond az egyesület elnöki tisztségéről. A Kameradschafttól viszont hazafias magatartására és különakciói teljes beszüntetésére vonatkozóan követel nyilatkozatot. Ennek ellenében helyet engedne nekik mind az egyesület vezetőségében, mind a Neues Sonntagsblatt felállítandó szerkesztő bizottságában. Az egyesület alapszabályait azonban meg kell változtatni a szorosabb vezetés és szervezés érdekében. Gratz kilátásba helyezte, hogy Bäsch számára amnesztiát kér, és egy év múltán elősegíti az egyesület munkájába való újólagos bekapcsolódását valamilyen formában. Török véleménye szerint amennyire helytelen a Basch-Husscsoport totalitási igénye az egyesület vezetésére, annyira káros volna kirekesztődése abból. Az egyesület munkájában a magyarországi németség minden irányzatának részt kell vennie, s nem feltétlenül káros, ha a kormány emberei is benn ülnek a vezetésben. Pintér jelenlegi túlzott befolyását mindenesetre vissza kellene szorítani. Baschéknak viszont nem szabad a világnézeti harcot belevinni a népiségi munkába, mert az megosztja a tábort, sokakat eltaszít. Csendes aprómunkára van szükség. Kívánatosnak tartotta, hogy a Basch-Huss-csoport küldjön ki egy tárgyalóbizottságot a Gratzékkal való megállapodásra, amelyben persze a végső szót majd a kormány mondja ki. ,>:j A Volksdeutsche Kameradschaft részéről tudatták a budapesti német követséggel, hogy nem látnak ugyan lehetőséget a megegyezésre, mert Gratz feltételeinek elfogadása fontos programpontjaik feladását jelentené - taktikai okokból, hogy ti. ne kelljen eleve magukra vállalni a tárgyalások elutasításának ódiumát, hajlandók mégis megbeszélések folytatására Gratzékkal. Werkmeister követségi tanácsos Twardowskihoz intézett levele szerint a magyar kormány nem habozik viszont e rendkívül zavaros és siralmas helyzetet a maga céljaira kihasználni. 34 Annak demonstrálására, hogy bármennyire is kívánatosnak tartja a hazai német kisebbség megbomlott egységének helyreállítását, nem tanúsít engedékenységet azokkal szemben, akik Németországra és általában a külföldi németségre támaszkodni kívánó radikalizmussal a harmóniát megzavarják, kitűzette Bäsch perének eddig halogatott végső tárgyalását. A budapesti Királyi Kúria 1936. június 24-én jogerőre emelte a Bäsch nemzetgyalázási perében 1935 áprilisában Pécsett hozott másodfokú ítéletet, amely 5 hónapi fogházra és 3 évi politikai jogvesztésre szólt. 55 A német sajtó nagy megdöbbenéssel fogadta ezt a fejleményt, és minthogy az ítélet Bascht formailag a névmagyarosítás bírálata során tett egyik konkrét kijelentéséért marasztalta el, élesen támadták a névmagyarosító politikát. A Münchener Neuste Nachrichten június 25-i számában a lap budapesti tudósítója Arthur Kornhuber, megismételte azt a német részről eddig is mindig hangoztatott állítást, hogy Bäsch valóságos kijelentését eltorzították; 50 az erdélyi szászok lapja, a Siebenbürgisch-Deutsches Tageblatt vezércikke szerint Bäsch inkább enyhének, mint élesnek tartható szavakat használt azon renegátokkal szemben, akik készek elhagyni őseiktől örökölt nevüket. A magyarok talán nem tartják becstelennek azt a kisebbségben élő magyar embert, aki magyar nevét pl. valamilyen csehszlovák vagy délszláv névre cseréli fel? ;,/ A névmagyarosítás szorgalmazását bíráló német sajtóhangok megélénkülése folytán Kozma belügyminiszter szükségét látta annak, hogy június 26-án a képviselőházban, egy interpellációra adott válasz keretében, kitérjen erre a kérdésre, és igyekezzék megnyugtatni a kedélyeket. Feljegyzéseiből tudjuk, hogy a
