Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 13. (Kaposvár, 1982)
Tilkovszky Lóránt: Harc a magyarországi német mozgalom külföldről támogatott náci irányzata ellen (1935-1936) (Második közlemény)
forrásból fizetik, a lapot milyen címekre küldik szét. A pécsi Dunántúl-nyomdában megjelenő lap kiadójaként szereplő, s újabban a magyarországi németség vezére gyanánt fellépő Richard Huss debreceni egyetemi tanár kihallgatására a debreceni rendőrhatóság illetékes. Azon túl, hogy a lap költségeit miből fedezi, kihallgatandó arra nézve is, hogy 1931. január i-től kezdődőleg hányszor volt a német birodalomban, kikkel, mikor és mi célból érintkezett. Végül megkérdezendő, hogy az azelőtt Budapesten megjelenő Sonntagsblatt című lap rendelkezésére állott gépkocsi miképpen került az ő használatába, és az ő tulajdona-e. Kitől, mennyiért, mikor vette. Egyidejűleg kell az illetékes rendőrhatóságok elé idézni kihallgatásra a hazai német radikális mozgalom többi vidéki vezető egyéniségét: Ägidius Faulstich németbolyi, Heinrich Mühl bonyhádi orvost, Georg Hornung pécsi, Konrad Mischung mohácsi ügyvédet. A kihallgatások figyelmeztető jellegűek legyenek, s ne keltsék azt a benyomást, hogy bűnvádi eljárás indítását készítik elő. A kívánt intézkedések másik csoportja a német falvakban a nemzetiségi mozgalom szempontjából tapasztalható helyzet állandó megfigyelésére és rendszeres jelentésére vonatkozik. A járási főszolgabírók jelentései alapján a főispánok havonta összesítő jelentést készítsenek a belügyminiszter részére megyéjük nemzetiségi mozgalmairól. Nemkívánatos nemzetiségi agitáció meggátlására az illetékes közigazgatási hatóságok figyeljék és jelentsék, hogy Németországból kiknek a címére milyen sajtótermékek érkeznek; állapítsák meg továbbá, hogy a német lakosok közül kik, hol és mi célból tartózkodnak külföldön. Ha ezek közül valaki visszatér, azonnal ki kell hallgatni, hogy hol tartózkodott, mit csinált, kikkel érintkezett és külföldi tartózkodásának költségeit ki fedezte. A német községekben „német ügyben" akár csoportosan megjelenő, akár magánházaknál egyéni beszélgetéseket folytató idegeneket minden esetben ki kell hallgatni a községben tartózkodásuk céljáról és körülményeiről, s az illetőket a községből azonnal ki kell utasítani. A helyi hatóságoknak feladatuk, hogy terjesszék a tanítók és lelkészek útján is a hazai németség körében : a magyar kormány nekik a legteljesebb jogegyenlőséget és szabadságot biztosítja, kisebbségi kulturális kívánságaikat messzemenő módon kielégíti, de kérlelhetetlenül fellép azokkal szemben, akik a magyar nemzet, vagy a magyar állam integritását és szilárdságát közvetlenül vagy közvetve veszélyeztetik. 31 Kozma belügyminiszter egyetértett a miniszterelnökségi átiratban szereplő javaslatokkal, amelyekről Pataky különben is tárgyalt vele. Miután Kánya külügyminiszter április 18-án Mackensen követtel érzékeltette a kormány aggodalmait amiatt, hogy „a magyarországi német kisebbségeknek bujtogatása most sem szűnt meg", 3- Kozma április 25-én megtartotta azt a bizalmas értekezletet, amelyen a főispánokat tájékoztatta teendőikről, majd 27-én Ferenczy Tibor és Éliássy Sándor budapesti és vidéki rendőrfőkapitányok, Hetényi Imre főkapitányhelyettes, a budapesti rendőrfőkapitányság politikai osztályának vezetője kapták meg utasításaikat, a belügyi államtitkárok jelenlétében. 33 Az elhatározott rendőrségi intézkedések megtétele mégis némi halasztást szenvedett arra való tekintettel, hogy ekkor folyt a magyar-német kulturális egyezmény előkészítése. Német részről arra törekedtek, hogy az egyezmény a magyarországi német kisebbség kulturális kérdéseire is kiterjeszkedjék, ezzel szemben a magyar álláspont változatlanul az volt, hogy a német kisebbség kérdése minden vonatkozásában belügy, tehát nem lehet államközi egyezmény tárgya. 34
