Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 13. (Kaposvár, 1982)

Tilkovszky Lóránt: Harc a magyarországi német mozgalom külföldről támogatott náci irányzata ellen (1935-1936) (Második közlemény)

Steyer február 22-én eljuttatott egy részletesebb állásfoglalást is a német kisebbségekkel foglalkozó németbirodalmi állami és pártszervekhez, valamint társadalmi szervezetekhez, amely az új kisebbségi iskolarendeletet elemezve, arra a konklúzióra jutott, hogy az „nagy visszalépés".

20 Ez az értékelés csengett azután vissza a Deutsches Auslandsinstitut folyóiratának, a Der Auslanddeutsche-nak magyarországi helyzetjelentéséből, mely szerint ez az iskolarendelet rosszabbodást jelent, nem előrelépést. Német tannyelvű (A-típusú) iskolát ugyanis ezentúl nem követelhetnek; a magyar tannyelvű - a német anyanyelvet csak kötelező tantárgyként oktató (C-típusú) - iskolák egységesen vegyes tannyelvűvé (B-típusúvá) változtatása, amelynek fokozatosan, de legkésőbb az 1938 39-es tanév kezdetéig kell megtörténnie, továbbra is függvénye viszont a sokat kifogásolt szülői konferenciák állásfoglalásának. Az új iskolarendelet végrehajtását alapvetően befolyásolhatja a vegyes tannyelvű oktatásra alkalmas tanítók képzésének megoldatlansága.

21 Rossz előjel volt továbbá a végrehajtás szempontjából maguknak a tanítóknak a negatív állásfoglalása a rendelettel szemben: a Nemzetnevelés című lap leközölte egy tanító cikkét, mely szerint nem tudnak németül tanítani, s nem is tartják ezt szükségesnek, mert tanítványaik nem németek, hanem svábok. A cikkre a Neues Sonntagsblattban egy német község magyar plébánosa válaszolt, aki megtanulta hívei német nyelvét: Mi lenne - kérdezte -, ha Erdélyben azzal tiltakoznának a tanítók a magyar tannyelv ellen, hogy a gyerekek nem magyarok, hanem székelyek?

22 A Volksdeutsche Kameradschaft nem utolsó sorban épp az új kisebbségi iskolarendelct bírálatával igyekezett támadni a Gratz-féle irányzatot, amely megelégedettségét fejezte ki a rendelettel kapcsolatban, síkraszállt annak végrehajtásáért, de nem támasztott azon túlmenő igényeket. Minthogy az öthetenként megjelenő Deutscher Volksbote e harc szempontjából jókora hátrányban volt Gratzék lapjával, a hetente megjelenő Neues Sonntagsblattal szemben, a Kameradschaft, amely lapengedélyért eredménytelenül folyamodott, azzal kísérletezett, hogy a Landpost című pécsi német nyelvű hetilapot magának szerezze meg. Ez sem járván sikerrel, be kellett érnie azzal, hogy a Deutscher Volksbote mellett egy másik időszaki kiadványt jelentet meg.

2:i Az először 1936 áprilisában megjelent Volksdeutsche Hefte közölte Richard Huss professzor április 8-án kelt memorandumát Gömbös miniszterelnökhöz, a magyarországi németség iskolakérdéséről. E memorandum a Kameradschaftnak az új iskolarendelettel kapcsolatos korábbi állásfoglalásán alapszik, amely szerint a kisebbségi népiskolák igazán kielégítő típusa egyedül az A-típus, ennél ugyanis a tanítás nyelvéül - eltekintve a kötelező tantárgyként oktatott magyar nyelvtől - teljesen a kisebbség anyanyelvét alkalmazzák. A memorandum követeli, hogy legalább azok az iskolák, ahol eddig A-típus szerinti oktatás folyt, maradhassanak meg; az egységesítés alapjául vett B-típusú iskoláknál pedig garanciák kellenének arra, hogy ezekben a vegyes tannyelv nem a magyarosítás eszköze lesz. E szempontból mindenekelőtt nem németül tudó magyar, hanem német tanítókra van szükség, akik számára külön német tanítóképző intézet létesítendő. A német anyanyelvűek számára a kisebbségi népiskola B-típusának felállítása a szülők kívánságának megkérdezése nélkül, imperativ módon történjék. Német falvakban német óvodákat kell létesíteni. Ezzel a népiskolákra szorítkozó rendelet éppúgy nem foglalkozik, mint a német közép- és felsőfokú oktatás megvalósítása követelményével. Huss memoranduma hangsúlyozta, hogy a magyarországi német kisebbségnek autonóm