Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 13. (Kaposvár, 1982)

Tilkovszky Lóránt: Harc a magyarországi német mozgalom külföldről támogatott náci irányzata ellen (1935-1936) (Második közlemény)

módon kell megszerveznie iskolaügyét; az utódállamokban kisebbségi sorsban élő magyarság számára egy ilyen iskolarendeletet, mint a Magyarországon most kibocsátott, a magyar kormány nem tartana kielégítőnek.

24 A Gratz-féle irányzat elleni harcában a Volksdeutsche Kameradschaft nem válogatott az eszközökben. A Deutscher Volksbote 1936 áprilisi száma nemcsak azzal támadta Gratzot, hogy magát nyíltan magyarnak valló renegát, aki valójában magyar érdekeket képvisel, hanem hogy az Egyenlőség című zsidó lapban elhatárolta magát az antiszemitizmustól. Aki ilyen nézeteket vall, az a Kameradschaft felfogása szerint nem állhat egy német szervezet élén.

2j Baschék Berlinbe küldött jelentései nyomatékosan hangsúlyozták Gratz nemzetiszocializmus-ellenességét, és birodalomellenességét, minthogy az osztrák függetlenség fenntartásának híve.

20 Rendőri intézkedések, figyelmeztető jelleggel Az a veszélyérzet, amely a magyar társadalmat már korábbról eltöltötte, az Anschluss megvalósulása esetén Magyarország közvetlen szomszédjává váló német birodalom várhatóan óriási mértékben megnövekedő befolyása miatt a németlakta dunántúli területekre, illetve általában a magyarországi német kisebbség kezelésére vonatkozóan, még élénkebbé vált azután, hogy a világpolitika jelentős tényezői megbékéltek a rajnai demilitarizált övezet német csapatok általi, 1936. március 7-1 megszállásával, s ezzel mintegy ösztönzést adtak a német külpolitika további expanzív célkitűzései eléréséhez. Ezek között az Anschluss megvalósítása köztudomásúlag az első helyen szerepelt. Gratz már a Rajna-vidék megszállását követő napon, március 8-án megbeszélést folytatott Kánya külügyminiszterrel, és arra a megállapodásra jutottak, hogy a magyarországi német kisebbség radikális irányzatával szemben most már erélyes intézkedésekre lesz szükség. Pataky Tibor miniszterelnökségi államtitkár, a nemzetiségi ügyosztály vezetője megbízást kapott a helyzet felmérésére és a teendők tervének kidolgozására. Pataky ezzel kapcsolatban ismételten tárgyalt Gömbös miniszterelnökkel, Darányi Kálmánnal, a miniszterelnökség politikai államtitkárával, Kozma belügyminiszterrel; Kánya külügyminisztert úgyszólván hetenként tájékoztatta.

27 Ez az élénkség némiképp összefüggött annak tapasztalásával is, hogy a nyugtalanságot bizonyos ellenzéki pártok a maguk programjának propagálására próbálják kihasználni. A szélsőjobboldali Nemzeti Akarat Pártja például ekkor, 1936 márciusában kiadott röplapjával kezdte széleskörűen propagálni vezérének, Szálasi Ferencnek már az előző évben megszületett elképzelését a magyarországi nemzetiségi kérdés Hungária Egyesült Földek formájában történő föderatív megoldásáról, de ugyanakkor egy „Nyugati Gyepű" létesítésével a veszélyeztetett Nyugat-Dunántúlon.

28 Mint Szálasi hangsúlyozta, hungarista mozgalma megszervezésének súlyát Nyugat-Magyarországra fekteti, hogy a német nemzetiszocializmus beszüremlését, mely igen erőteljes, meggátolja, és sajátos magyar (nemzetiszocialista) ideológiájával helyettesítse.

29 A március 13-14-én Budapesten tárgyaló Schuschnigg osztrák miniszterelnököt és Berger-Waldenegg külügyminisztert Gömbös és Kánya óva intették attól, hogy veszélyeztetett helyzetében Ausztria a szudetanémetekre irányuló aspiráció folytán nemkülönben veszélyeztetett Csehszlovákiához - és ezen keresz-