Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 13. (Kaposvár, 1982)

Kanyar József: Tankönyvek és pedagógiai kézikönyvek Dél-Dunántúl népiskoláiban a XVIII-XIX. században

forint volt.' Baranya Közoktatási Bizottságának véleménye szerint: 1790 előtt a négyosztályos népiskolát végzett tanuló évente átlagban 8 tankönyvet használt 7 Ft 40 kr. értékben.'/

3 Ha ezek az adatok nem is mindig megbízhatóak a számunkra, a tankönyvek korabeli drágaságára azonban figyelmeztetnek bennünket. „Én tudom - írta Szabó János 1817-ben -, hogy több ilyen gyermeknek való olvasó könyvetskék már fordítva is vágynak magyarra és mégis az oskolákban nem használtatnak, minthogy nincs, aki azokat oda vigye. Nem elég a köznépnek, amelynek nagyobb része üres erszényéből tsak négy-öt garast is nehezen adhat ki, azt parantsolni, hogy az ilyen könyveket gyermeke számára megszerezze. "

8 Tudunk arról is, hogy a Baranyai Római Katolikus Egyházmegyében 3810-ben - Szilágyon a tanulók 1 forint 30 krajcárért vásároltak liber lectionist, liber pro connectione litterariumot, és liber arithmeticae-t és ezeket a tantárgyakat is tanították a katekizmuson kívül.

9 De arról is van tudomásunk - ugyanezen esztendei püspöki vizitából -, hogy Pécsváradon a használt tankönyvek árai az alábbiak voltak: pro exercitio lectionis 3 kr, a calligrafia 10 kr, az orthografia 20 kr, az arithmetica 20 kr, a história biblica 36 kr, a cathecizmus médius 30 kr, a liber alphabeticus pedig 24 krajcár volt.

10 A tankönyveket - többnyire - a szülők vásárolták meg, néhol pedig a plébánosok és a tanítók. Bodonyban, Egerágon, Hertelenden is a plébános vette a könyveket, amelyeket a gazdagabb szülők megvásároltak, a szegényebbek pedig ingyen kaptak. A lelkesebb plébánosok adományoztak is tankönyveket. (Himesházán 1840-ben.) Néhány iskolában a gyermekeknek saját tankönyveik nem voltak (Babarc, Bár, Ibafa stb.). Bogádon is tanították 1810-ben az alphabeticust és a katekizmust, Bolyban pedig a katekizmus mellett az evangéliumot. Egerágon pedig az olvasáson és az íráson kívül számtant is tanítottak, valamint kottás éneklést (cottalem cantum) és zenét, nyilván különös tehetsége és tudása lehetett e tekintetben a tanítónak. Bozsokon 1829-ben az ABC és az evangéliumokon kívül a. liber nationalist, Lakon az 1829-es tanévben pedig az alábbi tárgyakat tanították: ábécés libellus, litterarium abc, cathecizmus medicus (egészségügyi) catekizmus, arithmetica, história biblica és orthographia. Véménden tankönyvek voltak a NamenBüchlein, az evangélium és a história biblica. A reformkori római katolikus egyházlátogatások jegyzőkönyvei, noha még mindig kevés adatot örökítettek meg a népiskolai tankönyvekről, mindazonáltal e sovány adatokból is megtudhattuk, hogy Abaligeten 1810-ben nem volt egyetlen tankönyv sem, az 1829-es vizita azonban már többfajta könvvec talált az iskolában és normális katekizmust. Babarcon is kevés volt a tankönyv 1810-ben, de Lesebuch és Catechizmus normális már volt közöttük. 1829-ben magyar és német olvasókönyveket is használtak. A bári iskolás gyermekeknek még 1829-ben sem volt saját tankönyvük. A baranyabáni népiskolában azonban már megtalálhatók voltak mindazok a tankönyvek, amelyeket a normális iskolákra előírtak. A beremendi népiskolában semmiféle adatot nem találtunk a tankönyvekre vonatkozóan, csupán azt rögzítette az 1849-es vizita, hogy a szokásos tantárgyakon kívül (hittan, olvasás, írás) tanítottak még történelmet, természetrajzot és földrajzot is. A berkesdi 1810-es látogatás feljegyezte, hogy az iskolában a tanulók vettek tankönyveket, katekizmust, olvasókönyvet (liber lec-