Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 13. (Kaposvár, 1982)

Kanyar József: Tankönyvek és pedagógiai kézikönyvek Dél-Dunántúl népiskoláiban a XVIII-XIX. században

tionis), íráskönyvet (liber pro connectione litterarum) és számtankönyvet (liber arithmeticae). Bogádon 1829-ben a tanító vásárolta meg a katekizmust és az alphabeticust és azonos áron adta el a gyermekeknek. A bolyi népiskola elemi tankönyveit a szülők és a „jóbarátok" vették meg 1810-ben. Bükkösdön, az 1841-es vizita már a história patriae-t és a geographiát is a tantárgyak között találta, ugyanezen tárgyakat tanították Dályokon is 1846-ban. A dárdai népiskolában 1810-ben az ABC mellett használták „az ország számára előírt" katekizmust is. A szalatnaki szülők 1810-ben nem vásárolták meg a tankönyveket. Szekcsőn már 1810-ben minden tanuló „a maga hozta" tankönyvből tanult. A pécsváradi vizita 1829-ben feljegyezte, hogy az Egyetemi Nyomda által kiadott tankönyvekre a falu évenként 30 forintot adott a plébánosnak, hogy rajta a szegény tanulóknak vásároljon tankönyveket. Ibafán egyetlen tanuló sem járt az iskolába 1810-ben, pedig a plébános megígérte, hogy ingyen kapnak tankönyveket. Az antalfalui és a vajszlói vizita a tankönyvekre vonatkozóan semmit sem örökített meg 1829-ben, csak annyit, hogy mindkét népiskolában tanították a számtan 5 főnemét. Ugyancsak Petrovich forrásközléseiből értesülhettünk arról is, hogy Bükkösdön 1841-ben és Dályokon pedig 1846-ban a História Patriae et geographia-t is tanították. Mágocson oeconomiát (gazdaságtant) is tanítottak 1842-ben. Mecseknádasd 1829-es kétosztályú iskolájának a tanterve a tantárgyak órarendjére is utalt. Az első évben még csak olvasást tanítottak. A második osztály heti tantárgyfelosztása pedig az alábbiakban alakult: Napok Délelőtt Délután Hétfő magyar olvasás és német olvasás és írás számtan Kedd német olvasás diktálás utáni írás Szerda hittan írásjavítás Csütörtök szünet Péntek olvasás olvasás és írás Szombat hittan magyar olvasás és számtan Ahogy a tankönyvekről csak kevés feljegyzést találhattunk az egyházlátogatási jegyzőkönyvekben, úgy a tanításban követett módszerekről is vajmi keveset tudhattunk meg. Általában a hittan tanításra nagy gondot fordító iskolákban az olvasást többször, az írást már kevésbé gyakoroltatták, lévén az írás már magasabb követelményszerű tantárgy, a számolást pedig - a legnehezebb tárgyat - ritkán tanították a falvakban, ami lényegében a II. Ratio educationis gyakorlata és módszertana is volt az állami tantervekkel összhangban. Alapvető tankönyvként használták a katolikus népiskolákban a Budán, 1779-ben kiadott A magyar nyelv tanításának két részei az igaz kimondás és az igaz irás c. tankönyvet a nemzeti iskolák részére. A 3 kr-ért árusított tankönyv első fejezete a betűk használatát és a betűk, a hangok és a szavak írásközbeni helyes használatát és elválasztását is tanította. A tanítás kezdő fokon az ábécé elsajításából állott, amelyet vagy könyvből, vagy - ennek hiányában - „kéziratból" tanítottak, noha a katolikus egy-