Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 13. (Kaposvár, 1982)

Erdősi Ferenc: Somogy megye közlekedési hálózatának kialakulása a XIX-XX. században (Harmadik közlemény)

az állam ezzel addig nem ól, úgy 90 év elteltével a vasút és annak összes tartozéka ingyen és tehermentesen a magyar állam tulajdonába és szabad haszonélvezetébe megy át, a vasutat teljesen jókarban, ingyen és tehermentesen tartoznak átadni." 113. Forrás: lásd a 102-nél. A homokot a töltés 4,0 m mély koronáján 30 cm vastagon és 2,8 m szélességben kellett elhelyezni. A töltéseket és bevágásokat 1,5 lábas lejtőikkel kellett kiképezni. A ,,hozzájárú utak" (az állomásokhoz, megállóhelyekhez vezető uark) minőségét a 15 cm vastag forgácskő alépítményre terített 15 cm vastag kavicsréteg biztosította. 114. A Balaton-Szt. György-Somogy-Szobi helyi érdekű vasút részvénytársaság alapszabályai. - Budapest, Fővárosi Nyomda Rt. 1893. 115. O. L. 326. cs. 75662/90. 116. O. L. 29967/94. 117. O. L. 110056/93. 1839 118. Sm. L. Közgv. jegyzőkönvv — 3187 119. S. 1893. márc. 19. 120. Lóczy I. (1975) szerint 1893. augusztus 24-én. 121. S. 1893. okt. 22.: Az ezen a napon Marcaliban rendezett nagy bankettre a budapesti Dobos euerem személyzetét hozatták le. 122. O. L. 427. cs. 17181/91. 123. S. 1890. febr. 4. 124. S. 1890. márc. 11.: ,,Karádnak nagy az életképessége és minden egyéb feltétele a haladásra, hajdan uradalmi, majd járási székhely volt, azóta pedig tisztán a maga erejéből tartja fenn magát a kor színvonalán, kereskedelme már ma is figyelemre mékó . . . Ugyanily szempont alá esik Igal is, amely azonkívül járási szókhely is." 125. S. 1890. okt. 20. A megyei újság kommentárja szerint a szántódi vasutat ellenző nyilatkozatra Zichyt egy magas állású (meg nem nevezett) előkelőség bírta rá, és elítéli Tab követelése , amelyek igazgatási pozíciójának növelésére irányultak. Pl. Tab kérvényezte a királyi adóhivatalnak áthelyezését Karádról Tabra, amit - az újság számára furcsának talált módon - Andocs község is aláírt. A „SOMOGY" még azzal is vádolta a tabiakat, hogy azok be akarják kebelezni többek között Szőlősgyörök, Gyugy, Csehi, Orda, Boglár községeket, a saját adóhivatali kerületükbe. 126. P. K. I. J. 1892. p. 92. 127. P. K. I. J. 1893. p. 129. 128. A konzorcium vezetőségi tagjai még Zichy István, Grubánovich Gyula, Wollny Antal (S. 1893. szept. 10.) 129. S. 1893. szept. 10. 130. S. 1893. szept. 17. 131. S. 1893. nov. 5. 132. S. 1894. márc. 18. 133. O. L. 427. cs. 38671/92. „Általánosan ismeretesek azon mostoha gazdálkodási viszonyok, melyekkel Somogy vármegye közönségének folytonosan küzdeni kell. A terepviszonyokban és egyéb természeti nehézségekben rejlő akadályokon kívül főleg a közlekedési eszközök hiánya s a meglevőknek fejletlen állapota képezik azon gátat, mely ezen megye gazdasági tényezőinek kellő kiaknázását és fejlesztését akadályozzák. Az utak nagy része primitív, kiépítetlen állapotban van, a meglevő vasutak jóformán a megye határaival paralell irányban haladnak, míg a transversalis összeköttetés, mely a megye egyes részeit a központtal s a létező vasutakkal kapcsolatba hozná, teljesen hiányzik. Ilyen körülmények között a nyers termékek elszállítása és értékesítése csak nagy nehézségekkel és költségekkel lehetséges. De pregnáns kifejezést nyer a gazdálkodási nehézségekkel való küzdelem a folytonos kivándorlási tendenciában Horvát-Szlavonországba. A lakosság amúgyis gyér, ezért a megyének és az államnak egyaránt kötelessége küzdeni a kivándorlás ellen, . . . többek között a célszerű vasúthálózattól várhatjuk a bajok egy részének orvoslását . . . Midőn alulírottak ezen hálózat egyik ágának a kaposvármocsoládi helyiérdekű vasút létesítésének eszméjét kezükbe vették, tették azt azon hazafias eszmétől vezéreltetve, Somogy vármegyének oly közgazdasági tényezőt terem-