Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 13. (Kaposvár, 1982)

Erdősi Ferenc: Somogy megye közlekedési hálózatának kialakulása a XIX-XX. században (Harmadik közlemény)

Htja Kaposvárra a terményt. 149 E panaszok novemberben is megismétlődtek, de nemcsak a magas fuvardíjakat kifogásolták, hanem a vasúti cukorrépaszál­lítás vontatottságát, a vagonhiány miatt a szekerek hosszú várakozási idejét az állomásokon. 100 Akkor még szokatlan lehetett az azonnali vagonba rakás lehe­tetlensége, az állomási rakodók földjén tárolás átmeneti szükségessége, ami most már jó ideje elfogadott gyakorlattá vált. E vasút és a tervezett folytatásának gazdasági jelentőségét a legtömö­rebben a Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara 1895-ben kiadott jelentéséből idé­zett sorok foglalták össze: ,,. . . a Kaposvár-mocsoládi szabványos nyomtávú vasút, amely 10 000 hold cukorrépaföldet szel át s kiindulási vonalat képez a Somogy megye északi vidékére tervezett nagyobb szabású hálózatnak. ... A Mo­csolád-Tab-enyingi, illetve siófoki vasút kiépítése, melyet az építési nehézsé­gek s az érdekeltségnek a hozzájárulástól való tartózkodása ez ideig késleltet­tek, kedvező stádiumba jutott, hogy e vasútvonal építését a kaposvári cukor­gyár által leginkább érdekelt Magyar Általános Hitelbank vette kezébe. Hatal­mas ösztönül szolgál e vonal létesítése azonkívül, hogy egy bőtermő vidék észa­ki része dús cukortartalmú répát termel, melynek a kaposvári cukorgyár részé­re való olcsó és gyors szállítását e vasút van hivatva biztosítani. A megye tör­vényhatósága már megszavazta a kilométerenkénti 6000 frt hozzájárulást, a törzsrészvények jegyzése iránt az érdekeltség részéről is nagy élénkség tapasz­talható." Utóbbi megállapítás azon a tényen alapult, hogy a vasútépítés támo­gatása céljából Zala 300, Torvaj 2500, Jut 2000, Ádánd 3000, Zics 3000, Német­egres 2000, Nyim 1000, Bábony 3000, Megyer 3000 és Kőröshegy község 3000 frt értékben törzsrészvény vásárlást határozott el. 151 A mocsoládi vasút elkészülte után továbbépítésének gondolata szinte folyamatosan foglalkoztatta a közvéleményt. 1894 szeptember elején még a két (enyingi és siófoki) vonalalternatívának egyforma súlya volt, ln2 de ezektől füg­getlenül Zichy Istvánnak előmunkálati engedélyt adtak az ádánd-siófoki sza­kaszra. 153 1896-ban már változott annyira a kormány vasútpolitikája, hogy a mo­csoládi vasút meghosszabbításának tervezésekor a helyi érdekek kerülhettek elő­térbe, Siófokot jelölték ki végállomásként. Ennek megfelelően 1896. február i2 J én az ádánd-siófoki szakaszon kezdték meg a tervezett pálya közigazgatási bejárását. 154 1896 januárjában a tabiak ismét felmelegítették a szántódi vasút már ré­gen elvetett tervét. Ugrón Ákos országgyűlési képviselő, tabi földbirtokos ka­pott előmunkálati engedélyt egy Tab-Pusztakapoly-Kereki-Pusztaszemes-Kő­röshegy-Szántód irányában tervezett vicinális vasút építéséhez. 155 A tabi Vérsey József februári cikkében attól tartott, hogy a tamási-hidegkuti és a veszprém­dombóvári vasút hamarosan várható kiépítése 136 után Tab vasút nélkül hamar elveszti vezető szerepét a vidéken, üzleteit áthelyezik a forgalmasabb községek­be. A szántód-tabi vasút létjogosultságát Vérsey több körülménnyel indokolta. Először is azzal, hogy a Mocsoládtól Siófokig tervezett vasút megvalósíthatat­lan. E 70-80 km hosszú pálya mellett Tabon kívül alig van magánérdekeltség, mert főképpen egyházi uradalmakat érint, ezek pedig igen szétágazó érdekeik miatt nem járulnának hozzá az építkezés költségeihez. Mivel a 6 évi hiábavaló várakozás után a tabi érdekeltség türelme is elfogyott, feltételezte, hogy az nem fogja meghosszabbítani az érdekeltségi kötelezettségét. Állítása szerint a kapos­vár-siófoki vasút építésére a legnagyobb csapást éppen a kaposvár-mocsoládi

Next

/
Thumbnails
Contents