Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 13. (Kaposvár, 1982)
Erdősi Ferenc: Somogy megye közlekedési hálózatának kialakulása a XIX-XX. században (Harmadik közlemény)
rét fogja életbe léptetni, de oly módon, hogy a HÉV különállása a csatlakozó forgalomban is biztosítva maradjon. A gyors- és teheráruk helyi forgalmában viszont a HÉV maga állapítja meg a szállítási díjakat és a neki járó mellékilletékeket. Utóbbiak megállapításában az rt. az engélyokmányban meghatározott szélső értékek között szabadon mozoghat. Amennyiben azonban a MAV e díjtételeket magasságuk miatt kifogásolná, az rt. köteles azt annyira leszállítani, hogy a díjszabás a MÁV részére biztosított önköltségi tételeknek a 2 1/2szeresénél magasabb ne legyen. A MÁV-nak a HÉV-et illető szállítási díjakat és díjszabásszerű mellékilletékeket az illeték levonása után legkésőbb a számadást követő negyedik hónap folyamán ki kell fizetnie. Ezen jövedelmen kívül a HEV-et illeti meg az állomásain levő vendéglők, raktárak, rakhelyek, a pályához tartozó földterületek után befolyó bérleti és az úri jog elismerése címén fizetett összegek, valamint saját állomásainak távirdai bevételei is. 11 ' Végső soron tehát a HEV fő bevételét a MÁV-tól kapott forgalmi bevételi összeg és a MÁV részére kifizetett önköltségi díjtételek különbsége adta. A kivitelezési, építési munka elvégzésével az engedélyesek Neuschloss Miksa és Scheiber József építési vállalkozókat bízták meg az 1893. március 18-án kötött építési szerződésben. 118 A pálya földmunkáit többszáz munkás alkalmazásával még abban a hónapban megkezdték. 119 (Általános gyakorlat volt, hogy a vasutak építését lehetőleg tavasszal kezdték meg, és a munka nagyságától függően ősszel, vagy a következő év nyarán, őszén fejezték be.) Nyár végére már csaknem teljes hosszban elkészült a felépítmény és befejezés előtt állottak az állomásépületek is. Szeptember 2-án kérte a társaság a ker. minisztertől a mütanrendőri bejárást, arra számítva, hogy szeptember végére átadható lesz a pálya. A számítás azonban nem vált be, így a vasút műszaki átvétele a hivatalos közegek és érdekeltek jelenlétében csak 1893. okt. 22-én 120 történt meg. Ezen a megye részéről Scholz Gyula megyei főmérnök és Bakonyi Ferenc közigazgatási bizottsági tag vett részt. A mütanrendőri bejárást egybekapcsolták a pálya ünnepélyes forgalomba állításával. 211 A kaposvár-mocsolád-siófoki vasút Egyetlen Somogy megyei helyiérdekű vasút építését sem előzte meg anynyi vita, és egyiknek az építése sem szakadt félbe oly sokáig, mint a megyeszékhelyt a megye északi részével összekötő, a Déli-Vasutat - az akkor még Veszprém megyéhez tartozó - Siófoknál elérő vasutét. E vicinális terve már az 1880-as években felmerült, mégpedig egy megyénk határait átlépő, Kaposvárt Fejér, illetve Tolna megyével összekötő Vasút formájában. Először 1887-ben Molnár Antal és Társa kapott (50803 sz. alatt) előmunkálati engedélyt a Kaposvár-Toponár-Büssü-Felsőireg-TótkesziÁdánd-Enying-Polgárdi-Székesfehérvár irányában építendő vicinálisra. Amikor az egyéves engedély lejárt, és meghosszabbítását tulajdonosuk nem kérte, a következő évben gr. Batthyány Gézának adták ki (15807 sz. alatt) a KaposvárIgal-Kónyi-Felsőireg-Enying-Székesfehérvár-Bicske vonalra. 1889-ben Mantelló Károly kért és kapott Mernye-Igal-Kónyi-Tamási-Pincehely, 1890-ben gr. Zichy István és Társai (67056 sz. alatt) Kaposvár-Toponár-Magyaratád-
