Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 13. (Kaposvár, 1982)

Andrássy Antal: Noszlopy Gáspár illegális évei (1849-1853)

Makk az illegalitás szabályait kevésbé tartotta be és centralizálta a földalatti munkát. Rövidesen azonban ismertté lett a megszállók előtt. Legjobban a székelyföldön haladt a szervező munka, ahol az illegális „évszaki rendszer" felépítése megkezdődött. Az osztrák rendőrség rövidesen erről is, mint a Pesti Bizottság szervező munkájáról a beépített besúgó révén tudomást szerzett. A Pesti Bizottságban Meszlényiné Kossuth Zsuzsa is aktivizálta magát. Egyik közvetlen munkatársa, a családnál lakó Jubál Károly volt. Rövidesen az erdélyieket kivéve, mindenki a Pesti Bizottsággal állt kapcsolatban. Jubál Kossuthtal és a bécsi szervezkedéssel állt kapcsolatban, és ez utóbbi felszámolásakor az osztrákok 1851. december i-én a bizottság tagjait letartóztatták/'

3 Az év második felében Jubál Károly vette át Kossuth megbízása alapján az irányítást. Noszlopy Gáspár, amikor megismerte a hazai földalatti mozgalom felépítését, számtalan kifogással élt. A Mazzini-Makk-féle földalatti Évszaki Rendszerét túl bonyolultnak, de az ellenség számára mégis világosnak és áttekinthetőnek tartotta. Rövidesen bebizonyosodott Erdélyben, hogy ez nem volt alkalmas a földalatti munkára. Amikor 1851 nyarán Jubál lett a Pesti Bizottság irányítója, tulajdonképpen Erdélyt kivéve, ő irányította a földalatti munkát az országban. Kidolgozott egy felszabadítási vázlatot, amely „A honmentés tervezete" nevet kapta. Az elkövetkező forradalomban Jubál fontosnak tartotta a társadalmi változásokat, a függetlenségért vívott harccal együtt. A magyar felszabadító harc - Jubál szerint - csak egy kedvező „európai conjunktúrával" kapcsolható össze, azaz egy európai forradalmi, vagy fegyveres harccal. Jubál a pesti központtal egy forradalmi vezető szervet óhajtott kiépíteni, amely képes lesz a földalatti munka vezetésére. Vezetősége az elnökből és három tagból: politikai, gazdasági és katonai vezetésre alkalmas személyből állott. Az országot négy részre osztotta, élén egy-egy főnökkel, akik csak a Pesti Központi Bizottsággal tartották volna a kapcsolatot. így: 1. Dunán inneni Felvidék, 2. Dunántúl, 3. Tiszán inneni terület, 4. Tiszántúli terület. A területi főnökök alá a megyei főnökök, azok alá a járási főnökök, ezek alá pedig a községi biztosok tartoznak. A falusi megbízottak és a futárszolgálat megszervezése szintén szerepelt Jubál tervében. Élelmiszerek, hadikészletek gyűjtését is tervezték. A legfőbb tennivalók a nép szervezésére, felvilágosítására és a felkészítésre vonatkoztak.

44 Noszlopy Gáspár, feltehetően 1851 nyarán, újból az Alföldön rejtőzött, amikor is Meszlényiné kérésére elkészítette a „felszabadítási tervezetét." Ezt a tervezetet Hentaller Lajos A balavásári szüret című könyvében közölte elsőként 1894-ben. Akkor többen kétségbe vonták, hogy Noszlopy a szerzője. Ma, de 1955-től Lukács Lajos megjelent tanulmánykötetétől bizton állíthatjuk Noszlopy szerzőségét/

0 Noszlopy, 185

1. november 7-én, már Meszlényinéhez, illetve Jubálhoz is eljuttatott egy vázlatot. A második teljesebb tervezet a letartóztatások miatt azonban már nem jutott el a címzetthez. A hosszú és terjedelmes tervezet szerkezete, nyelvezete és mondanivalója Noszlopyt igazolja. „A Tisztelt Ügytárs Ür!" megszólítású tervezetben Noszlopy keményen bírálta az egész bizottságot és az elgondolások jelentős részével nem értett egyet. Ö a forradalom elméleti, stratégiai,