Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 13. (Kaposvár, 1982)

Boros Dezső: A Festetics-levéltárnak a csurgói iskolára és Csokonai tanárságára vonatkozó iratai (1797-1800)

[A Directoratus Protocolluma gazdag tárháza nemcsak a csurgói iskola és Csokonai tanári működése történetének, hanem a magyar felvilágosodás kora egész szellemi életének. Legyen szabad a végén befejezésül két példával igazolni ezt. 1799. február 9-én Takáts József, a gróf fiának a nevelője a következő sorokat írta Festeticsnek:] „ . . . Nem élek talán vissza Nagyságodnak békességes tűrésével, ha arra bátorkodom kérni, hogy ne engcdgye olly hamar kihalni a M. Minervát. Én a levelezésben, s kiadásban minden jutalom kívánás nélkül kész leszek eljárni. A munkák kiválasztásában meg lehet meg-is kell azt a szemességet tartani, hogy az mindég elmellőztessék, a mitől a szelid erköltsnek a messzebb látó okosságnak vonakodni kelletik. A költségekről mindég meg küldenem a leghívebb számadást. Vagy ha már eltökéllett szándéka Nagyságodnak másra fordittani hazafiúi áldozattyát, az cggyért könyörgök, hogy mivel bizonyossá tettem Baróti Szabó Dávid Urat, hogy Nagyságod méltóztatott elfogadni ajánló levelét, az ő munkájának kinyomatásától, mellyben legkisebb nyomdoka sintsen a szerelemnek, s ellenben bővelkedik a legbuzgóbb hazafi érzéssel, ne fogja meg Nagyságod a megkívántató költséget..." (Dir. Prot. 1799. február 9.) Ugyanez a Takáts József 1797 tavaszán Festetics elkészült hajójára írt egy verset s elküldte Batsányinak, hogy nézze meg és rövidítse meg. Takáts verse: A mindent el rontó Idő hatalmának Már egyszer én is engedek, De hazája hasznát kereső urának Szavára megint feléiedék: 1 Serkenny te is, Magyar Földnek ditső népe, Légyen ez életednek példát adó képe. Batsányi a következőképpen rövidítette meg a verset: A mindent el-rontó Idő Hatalmának Már egyszer e Hajó is engedett, De szeretett Hazánk egyik hiv fijának Szavára most megint feléledett. Nézz e kis példára Magyar föld Nagy Népe! Ez lehet (tsak akard) ujj életed Képe. És még hozzáadott Batsányi ugyanennyi sorból való inscriptiot a hajó másik oldalára: Igaz, hogy ezer veszély közt fordul meg életünk, Szerentsét keresvén vizenn és szárazonn, Azonba fáradság nélkül nem élhetünk! S Tsak ugyan el-ér a Halál vagy ezenn vagy azonn, Munkával kelnek-fel Emberek, Országok, E nélkül nints nevek, nints állandóságok. (Dir. Prot. 1797. 313. és 314. sz.)