Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 12. (Kaposvár, 1981)
Magyar Eszter: Településszerkezet és agrártermelés Somogy megyében a 18. században és a 19. század első felében
Ecseny Pamuk Edde Polány Egres (Magyar) Sárd Fájsz Somodor Gadány Somogyvár Fiad Sörnye Gamás Szárszó Geszti Gomba (Kis) Szemes (Falu) Gomba (Nagy) Szent Pál (Tót) Győrök (Szőlős) Szenyér Gyugy (Tót) Szólád Jád Táska Karád Teleki Keleviz Tóti (Lengyel) Keresztúr (Balaton) Tur Kér (Varjas) Üjlak (Balaton) Kéthely Vámos Kovácsi (Puszta) Várda Kozma (Libic) Visz Kötcse Vrácsik Alapfeladatom a Tetves-patak és vízgyűjtője, valamint az azt körülvevő terület történeti erdősültségének a vizsgálata volt. Egy adott táj erdősültségét az erdőnek a többi művelési ághoz való viszonya és a táj gazdasági életében betöltött szerepe jellemzi és írja körül a legmegfelelőbben, különösen érvényes ez abban az esetben, ha az erdősültséget is történetiségében fejlődési folyamat részeként vizsgáljuk, ezért a dolgozat a tágabb táj szerkezet alakulásával is foglalkozik. A vizsgálat során legcélszerűbb egy olyan alaphelyzetből kiindulni, amikor a környezetet alakító ember és az emberi munkát meghatározó környezet viszonya kiegyensúlyozott, az emberi termelőmunka környezetátalakító hatása még nem lépte át a természeti táj adta kereteket, így a viszonylagos egyensúlyi helyzetről megrajzolt kép alkalmas alap lehet a megbomlott környezeti egyensúly rekonstruálását célzó történeti visszapillantásokra. Magyarország gazdaságtörténeti fejlődését figyelembevéve, a keresett egyensúlyi állapotért vissza kell nyúlni a 18 . századra és a 19. század elejére. A 18. században kialakult gazdasági helyzetet ugyanakkor az egész országban és különösen a vizsgált szűkebb területen, a török hódoltság alatt álló Somogy megyében a termelőerők és a korábbi fejlődés során kialakult művelt táj nagyarányú pusztulása és az ezt követő újjáépítési munka határozta meg. A török pusztítás fejlődést megakasztó hatása és a pusztítás által okozott veszteségek nem hagyatok figyelmen kívül a táj történeti kutatásokban. 2 A török pusztítás okozta változások a település hálózatban Bármilyen történeti körülmények között történjen is a táj átalakító emberi munka, az agrártermelés mindig területi egységekre bontva, településekbe szervezetten történik, ezért a környezet, a táj alakulása szempontjából egyik fontos
