Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 12. (Kaposvár, 1981)

Szili Ferenc: Munkásság és műszaki értelmiség a Kaposvári Cukorgyárban a két világháború között

Kladnigg, majd utána Novacsek sokat tett annak érdekében, hogy a műszaki szakemberek korszerű elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkezzenek. A cukorgyár mérnökei tanulmányutakon vehettek részt, meglátogathatták az ország legjobban felszerelt cukorgyárait, közülük többen pedig külföldön is szerezhettek tapasztalatokat. Vavrinecz Gábor 1933-ban a Gabona és Lisztkísérleti Állomás megtekintésére kapott néhány napos tanulmányutat. Négy évvel később - 1937-ben - pedig egy országos körutat tett Mezőhegyesen, Szerencsen, Selypen, Petőházán és Hatvanban megtekintette a korszerű laboratóriumokat, Szegeden pedig a paradicsomban és a konzervben lévő C vitamin meghatározásának módszerét tanulmányozta. A részvénytársaság, szakembereinek e tekintetben nem mért szűkmarkúan, mivel részt vett az Európa-szerte ismert értelmiségi munkások csereakciójában is. 1935-ben Bajor Gyula és Martens Ágost mérnököket a Zuckerrafineria A. G. hallei gyárába küldték, ahol 10 napos cukorfőzői tanfolyamon vettek részt.

39 1937-ben Vízi István műszaki tisztviselő Ausztriában a hohenani és a brucki gyárakat látogatta meg, ahol a répavágók és a diffúziótelepek WintzelWeibull-Cederborg szerkezetét, a kristályhűtő és a szortírozó berendezések, a caktárfűtések és egyéb fontos berendezések működését tanulmányozta.

40 Egy évvel később a műszaki értelmiségiek csereakciójaként, Lettországból Kaposvárra érkezett négy hetes tanulmányútra egy fiatal közgazdász, aki a cukorgyárban és a béruradaíomban gyakorlati tapasztalatokat szerzett.

41 Az iparban a szellemi termékek cseréje - láthatóan - sokkal jobban érvényesült, mint a mezőgazdaságban, itt a tervszerűség és a szervezettség, amott pedig a rögtönzés és a spontaneitás jellemezte a vezetést. A nemzetközi cukorpiacon kiéleződő harcban csak így lehetett állva maradni, a részvénytársaság csak így tudott versenyképessé válni. Végezetül számot kívánunk adni arról is, hogy milyen vezetési stílus érvényesült a cukorgyárban. E tekintetben könnyen elhatárolható korszakokat állapíthatunk meg, jelesül a Kladnigg éráját, amely több mint négy évtizedig tartott 1936-ig, azt követően pedig Novacsek majd egy évtizedes igazgatását, mivel a háború utáni időszak már nem tartozik vizsgálódásunk tárgyához. Szükségesnek tartjuk Kladnigg személyiségének vizsgálatát is, mivel nélküle emberi és vezetői magatartásának indítékait aligha érthetnénk meg. Több mint egy évtizedig, 1903-ig, idegen állampolgárként élt Magyarországon, honosítását csak ekkor kérte. Konzervativizmusa olyan erős volt, hogy érzelmileg valójában sohasem tudott gyökeret verni. Pedig mint magánember, mint igazgató görcsös erőfeszítéseket tett - felszínes sikerekkel - annak érdekében, hogy társadalmilag is elfogadtassa magát. Rideg, szigorú, mindenben és mindenkiben kételkedő' alkatából adódóan a barátságra alkalmatlan volt. A népszerűségre sohasem tartott igényt, szinte tüntetően vállalta a vezetéssel járó népszerűtlen feladatok végrehajtását is. Közvetlen környezete, beosztottjai és munkatársai szakmai tudásáért, átlagon felüli munkabírásáért tisztelték, de hozzá emberi közelségbe sohasem kerülhettek. Kladnigg személyében ötvöződött a jó szakember, a vállalkozó és a szervező, a hatalmat azonban, jelesül a gyár irányítását senkivel sem kívánta megosztani. Technokrata típusú vezető volt, egyéniségétől távol állt a demokratikus irányítás lényege, környezetétől feltétlen engedelmességet követelt. Vezetési stílusa, feltehetően országosan nem lehetett jellemző, mivel magatartása mögött látnunk kell azt a tényt is, hogy a részvénytársaságnak nem csupán első