Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 12. (Kaposvár, 1981)

Szili Ferenc: Munkásság és műszaki értelmiség a Kaposvári Cukorgyárban a két világháború között

egyazon szakmán belül is jelentős volt. Az 1937. február 18-i béremelésnél is a differenciáltság elvét alkalmazták, jóllehet a központ - más cukorgyárakra hivatkozva - az egységes béremelést javasolta. A kaposvári cukorgyár vezetői, azonban óvakodtak attól, hogy munkásaik közé egyenlőségi jelet tegyenek, mivel az - álláspontjuk szerint - nem ambicionálná eléggé őket, amely végül is a munkafegyelem és a termelés rovására menne. Kladnigg a központnak írt levelében kifejtette ezzel kapcsolatos elképzeléseit, amely szerint a béreket nem lineárisan rendezik, hanem egyénekre lebontva, mégpedig az alacsonyabb bérkategóriáknál nagyobb százalékban. Elgondolása szerint:

22 12-16 filléres órabéreknél 20% 16-24 filléres órabéreknél 13% 24-26 filléres órabéreknél 11% 26-36 filléres órabéreknél 10% 36-45 filléres órabéreknél 7% 45-55 filléres órabéreknél 6% 55-70 filléres órabéreknél 5% 70 filléren felüli órabéreknél 4% lenne a béremelés, amely összességében a gyárnak, 8,07% költségkiadást jelentene. A végső megoldás azonban, miként azt a fentiekben is láthattuk, a tervezettnél kedvezőtlenebb képet mutatott. A havidíjasok és a hetibéresek bére ugyan emelkedett globálisan 5%-kal, illetve 2,69%kal, a napidíjasoknál és az órabéreseknél azonban már 3,8% és 6,7% csökkenés mutatkozott. Tehát a bérszint a bérrendezés után az 1929-es bázisévhez viszonyítva még mindig 4,74%-kal alacsonyabb volt. A gyári munkások döntő többsége a vizsgált időszakban - majd egy évtized alatt - semminemű bérjavításban nem részesült. A látványosan megrendezett béremelés 1937-ben elsősorban csak a kvalifikált munkásokat érintette. Mindezek ellenére a gyárvezetés a maga számára ebből morális tőkét igyekezett kovácsolni, a béremelést úgy tüntette fel, mintha az a gyári munkásság egészét érintette volna, egyben sugallta azt a gondolatot, hogy a részvénytársaság, munkásai érdekében még a profit egy részéről is hajlandó lemondani. A munkások és az értelmiségiek bér és jövedelemviszonyai plasztikusan szemléltetik a szellemi és fizikai munka közötti értékrendbéli különbségeket. Módunkban áll a bérrendezést és az árak alakulását is összevetni, így még reálisabb képet kaphatunk a béremelések tényleges értékeiről. Az 1936os év utolsó hat hónapjában az árak az alábbiak szerint változtak.

23 A zsír ára 29,4%-ot, a sertéshúsé 28,5%-ot, a marhahúsé 33,3%-ot, a főzőliszté 25,5%-ot, a kenyérliszté 27,2%-ot, a burgonyáé pedig 43,0%-ot emelkedett. A ruházati cikkeknél 5-15%, a bőr és a cipőáruknál 20-25%-os áremelkedés volt. 1939-ből ugyancsak rendelkezésünkre állnak a fontosabb élelmiszerek árjegyzékei, amelyet szintén összevethetünk a felemelt bérekkel. Ezek szerint Kaposvárott az árak az alábbiak szerint alakultak :

24 i kg főzőliszt 0,39 pengőbe került i kg 4-es kenyérliszt 0,38 „ „ i kg o-ás liszt 0,40 „ „ i kg barna kenyér 0,34 „ „ i kg fehér kenyér 0,36 „ „