Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 12. (Kaposvár, 1981)
Tilkovszky Lóránt: Harc a magyarországi német mozgalom külföldről támogatott náci irányzata ellen (1935-1936)
függővé teszi attól, hogy előzőleg az elszakadt területeken folytatandó kisebbségi politikára vonatkozólag megegyezzünk". 8r ' Apor augusztus 27-én közölte a német követtel a magyar kormány állásfoglalását: hajlandó a magyarországi német kisebbség helyzetét is a szóban forgó megbeszélések anyagába belevonni, azonban ennek előfeltétele az elszakított területeken folytatandó közös kisebbségi politika megbeszélése. Apor hangsúlyozta, hogy „ezt azonban kizárólag barátsági és szivélyességi alapon tesszük, a szuverenitás teljes fenntartásával, s egyben azzal a határozott kikötéssel, hogy ezen megbeszélések precedensül nem szolgálhatnak s semmiféle kötöttséget nem involválhatnak". 80 Mackensen másnapi, augusztus 28-i jelentése is megemlékezik Apor azon kijelentéséfői, miszerint „a magyar kormány csak így tudja vállalni, hogy belpolitikai jellegű kérdést, melyet szuverén állam maga szokott szabályozni, másik, bár szorosan baráti hatalommal beszéljen meg". Mackensen és Apor még egyszer tisztázták, hogy a kisebbségi szakértők kötetlen eszmecserét fognak folytatni; megállapodások kötésére nem lesz felhatalmazásuk; megbeszéléseik szigorúan bizalmasak lesznek; az esetleges további tárgyalások is titokban fognak folyni, s azok tartalmáról a két kormány megegyezéséig semmi sem kerülhet nyilvánosságra. 8 ' Hitler, aki a magyarországi németségnek a kisantant-országokbeli németmagyar kisebbségi együttműködés ügyével magyar részről szoros junktimba hozott kérdését annyira kényesnek tartotta, hogy Gömbös 1934. februári levelére óvakodott írásos választ adni, s azzal tért ki a sürgetések elől, hogy majd inkább személyesen tárgyal erről Gömbössel, legközelebbi németországi látogatásakor, - most úgy vélte, jobb lesz, ha e témát Gömbössel folytatandó beszélgetése során is kerüli, arra hivatkozva, hogy annak előzetes tisztázására a két kormány kisebbségi szakértőinek tervbe vett eszmecseréje hivatott. Megerősítette ebben a szándékában, hogy a Külügyi Hivatal megállapítása szerint is ,,a magyaroknak különösen két pont fontos. Azt akarják, hogy szűnjön meg a német kisebbség birodalmi szervek (VDA, pártszervek stb.) részéről történő közvetlen befolyásolása. Szeretnék továbbá, hogy az utódállamokban a német kisebbségek haladjanak szorosan együtt a magyar kisebbségekkel a magyar revíziós politika támogatásában. Mindkét pontot illető-cn érdekeinkkel ellentétes, hogy általánosságban lekössük magunkat". 88 Roediger és Pataky tárgyalásai első, budapesti szakaszának kezdetét 1935. október 7-ben rögzítették, s úgy intézték, hogy Gömbös németországi látogatására, amelyre a magyar miniszterelnök már az előző év decemberében ajánlkozott, szeptember végén, tehát a szakértői tanácskozást megelőzően kerüljön sor. Az igazságügyminiszterhez Bäsch ügyvédje által benyújtott pertörlési kérelem 1935. szeptember 5-i elutasítása után szeptember 13-ra ki volt tűzve Bäsch perének tárgyalása a legfelsőbb bírósági fórumon, a Kúrián, mint arra Huss fel is hívta a figyelmet a DAI stuttgarti ülésszakán, de Gömbös küszöbönálló németországi látogatására való tekintettel a tárgyalást elhalasztották. 89 A magyar miniszterelnök szeptember 29-30-i berlini tárgyalásairól fennmaradt feljegyzések szerint a Neurath külügyminiszterrel folytatott első megbeszélésen „a rendelkezésre álló idő rövidsége miatt" nem került sor a kisebbségi kérdésre; 90 valószínű, hogy eredetileg Gömbös sem akart vele e témába belebocsátkozni, hanem az ezt követően Hitlerrel folytatandó megbeszélésre tartogatta azt. Erről a tárgyalásról azonban azzal tért vissza Neurath-hoz hogy „ezt a kérdést sajnos nem sikerült a Führerrel megbeszélni", így hát neki
