Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 12. (Kaposvár, 1981)

Tilkovszky Lóránt: Harc a magyarországi német mozgalom külföldről támogatott náci irányzata ellen (1935-1936)

kel és szervezetekkel kell szorosabb kapcsolatba hozni, s az alapszabályok módosításával tevékenységét gazdasági irányba terelni. A magyarországi német mozgalom finanszírozása Kozma megállapítása szerint csak kisebb mértékben történik közvetlenül Németországból; a fő figyelmet a magyarországi német iparvállalatoktól kapott rendszeres támogatásra kell fordítani. Ezek az öszegek e vállalatok költségvetésében ellenőrzési költségek gyanánt vannak feltüntetve. Felhívta a kereskedelemügyi minisztert a német vállalatok szigorúbb felügyeletére és működésük nehezítésére; a pénzügyminiszternek pedig adókkal való megterhelésüket javasolta. Kozma előterjesztésében hangsúlyozta annak szükségességét is, hogy a német jellegű választókerületek képviselőivel gyakrabban kerüljön sor információcserére. „Renitens német községeknek érezniök kell, hogy sem utat, sem vetőmagot, sem mást nem kapnak, viszont kapnak azok, akik megfelelően viselkednek." Nagy fontosságot tulajdonított Kozma egy komoly és gyorsan keresztülvitt dunántúli telepítésnek. „Címnek jó hozzá az egyke-kérdés", de nem az a cél, hogy sváb községekben több-kevesebb magyar családot juttassanak földhöz, hanem hogy magyar települések létesítésével elhatárolják, szétszakítsák egymástól a német településterületeket, amelyeket a pángermán térképek máris nagy buzgalommal forrasztanak egybe. Egy ilyen telepítésnek a lehetősége Kozma szerint most még megvan, de később már semmiképpen sem fogja eltűrni az egyre magasabbra feltörekvő német hatalom. Ha nem is Kozma minisztertanácsi előterjesztésében, de az annak előkészítését szolgáló anyagokban, szó esik arról is, hogy a hazai németeket természetesen megbízhatóságuk és egész ténykedésük megfelelő ellenőrzése mellett - bátrabban be lehetne állítani „a magyar nemzeti célok" szolgálatába: cikkeket lehetne iratni velük a hazai és külföldi sajtóba, előadásokat tarthatnának külföldön, felszólalhatnának a kisebbségi kérdésekkel foglalkozó nemzetközi fórumokon, szerepük lehetne a német és osztrák kapcsolatokban, s az elszakított területek németsége irányában. A hazai németség fontos szerepet játszhatna a zsidóság térfoglalásának ellensúlyozásában. A zsidó kézben lévő Neues Politisches Volksblatt-ot meg kellene kapnia, és szerepe lehetne a kormány félhivatalos lapjaként ismert, de ugyancsak zsidó Pester Lloyd „keresztény nemzeti alapra helyezésében", amit a lap nyílt Hítler-ellenessége folytán a kormány számára adódó kínos helyzet egyre inkább indokol. A Pester Lloyd miatti aggályait Kozma is kifejezésre juttatta. Az a javaslat, hogy a hazai németség legalább egy-két képviselője - megfelelő személyi és esetleges egyéb más előzetes garanciák mellett - bejuthasson a parlamentbe, a jelek szerint nem került bele Kozma minisztertanácsi előterjesztésébe. A minisztertanács ezen ülésének jegyzőkönyvével nem rendelkezünk. Már 1935. július végén Budapestre érkezett a VDA három megbízottja - Günther Berka, Alfred Krehl, Helmut Klocke -, hogy azon felvilágosítások alapján, amelyeket Heinrich Köhler adott Kussbach viselkedéséről a németországi „illetékes" helyeknek és szervezeteknek, közöljék az utóbbival, hogy megvonják tőle a bizalmat, és felszólították a Magyarországi Német Népművelődósi Egyesület ügyvezető alelnöki tisztségéről való lemondásra, valamint a külföldről történő finanszírozás leplezése végett az ő személyes tulajdonának feltüntetett „német népvagyon" (Deutsch-ungarische Heimatblätter) visszaadására. Kussbach