Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 12. (Kaposvár, 1981)

Tilkovszky Lóránt: Harc a magyarországi német mozgalom külföldről támogatott náci irányzata ellen (1935-1936)

gyása nélkül tartózkodjanak minden külpolitikai kihatású megnyilatkozástól, állásfoglalástól.

67 Neurath külügyminiszter teljes mértékben osztotta a budapesti német követ véleményét, s az ügynek olyan jelentőséget tulajdonított, hogy a birodalmi kancellária vezetőjétől július 9-én azt kérte, hozza Hitler tudomására.

68 HansHeinrich Lammers államtitkár 16-án referálta az ügyet,

69 majd 18-án a Führer utasítására jelentéstételre szólította fel Baldur von Schirach-t, a birodalmi ifjúsági vezetőt (Reichsjugendführer), aki alá a Hitler-Jugend tartozott.

70 Schirach július 25-i jelentése elhárította magától a felelősséget: a látogatás lemondását Ribbentrop indítványozta; az inkriminált levél ezt tartalmazó első bekezdése a Ribbentrop-irodában készült és Ribbentrop által szignált tervezet szövegével szó szerint megegyezik, míg a magyar leventék meghívását fenntartó második bekezdést Schirach utasítására fűzték hozzá a túlságosan ridegnek talált szöveghez.

71 Ezek után Lammers július 30-án Ribbentropot szólította fel, hogy nyilatkozzék.

72 ö azonban szabadságon volt;

73 nincs írásos nyoma, hogy ezt megtette volna. Augusztus 5-én Lammers referensénél, Hans Thomsennél megjelent a HitlerJugend Külföldi Osztályának kinevezett új vezetője, Reinhold Schulze, s előadta tervét: az elkövetett hiba helyrehozására Budapestre utazik, hogy Gömbös miniszterelnököt kiengesztelje. Thomsen augusztus 7-i feljegyzése szerint ez talán túlzás, szerinte mindenekelőtt arról kell gondoskodni, hogy német szervezetek és szövetségek külföldi útjai most már egységes szempontok szerint történjenek, vagy szüneteljenek.

7/1 Hitler augusztus 15-én úgy foglalt állást, hogy a HitlerJugend és más pártszervek külföldi útjai lehetőség szerint maradjanak el; a magyar kormány előtt pedig ne mentegetődzenek, ne kérjenek tőle bocsánatot.

75 Ennek értelmében Lammers azonnal értesítette is Schulze-t, hogy az üggyel többé ne foglalkozzék; tervezett budapesti útjától és a magyar miniszterelnök felkeresésétől tekintsen el.

76 Az ügy tisztázása és lezárása a legközelebbi Hitler-Gömbös találkozóra maradt.

77 Irányelvek a német kisebbségi kérdés kezelésére. Tárgyalások Berlinben A Bakonyban, Királyszálláson tartott 1935. augusztus 5-i minisztertanácson Kozma Miklós belügyminiszter belügyi helyzetjelentésében részletesen foglalkozott a német kisebbség kérdésével. Ennek anyaga, valamint egy „Irányelvek és javaslatok a hazai németség ügyének a magyar nemzeti érdek által parancsolt helyes kezelése és megoldása tárgyában" című, Kozma 1935-ös adatgyűjteményében fennmaradt, ismeretlen keltű és szerzőjű, de nyilván az említett minisztertanácsi előterjesztés előkészítésében szerepet játszott elaborátum alapján jól megismerhetők a magyar politika ekkori megítélései és tervei a német kisebbség kérdésében.

78 A hazai német kérdés nyugvópontra juttatására ezek szerint „most van a legalkalmasabb történelmi pillanat, amidőn Németország a magyar barátság rendkívüli értéke miatt a hazai németség kérdésében befolyását nem érvényesítheti.". Ez a megállapítás természetesen túlzó, de azon a reális megfigyelésen alapult, hogy a hitleri Németország számára - akkori nemzetközi helyzetében - a magyar kormány külpolitikai barátsága valóban igen fontos volt, s ezt a kapcsolatot óvakodott megterhelni olyan bonyodalmakkal, amelyek a ma-