Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 12. (Kaposvár, 1981)

Tilkovszky Lóránt: Harc a magyarországi német mozgalom külföldről támogatott náci irányzata ellen (1935-1936)

ben" - szól a levél, majd így zárul: „Amikor én, igen tisztelt Társelnök Ür, őszintén kifejezésre juttatom Ön előtt a német ifjúság ezen érzését, szeretném mégis egyidejűleg megismételni készségünket arra, hogy a magyar ifjúság képviselőit Németországban fogadjuk, mert szilárdan hisszük, hogy lehetséges a megegyezés a német és a magyar népiség (Volkstum) között".

64 Rapaich július 8-án kelt válaszában sajnálattal vette tudomásul, hogy a HitlerJugend ez évben nem látogat Magyarországra. Megköszönte a készséget a magyar leventék fogadására, de „magától értetődő, hogy ez idő szerint mi sem küldjük a leventéket Németországba".

60 A Hitler-Jugend Külföldi Osztályának levele természetesen azonnal eljutott Gömböshöz, akinek megbízásából Kánya külügyminiszter már július 2-án átadta annak másolatát a nála látogatást tevő Mackensen követnek. A levél anynyira magáért szól, hogy Kánya nem is fűzött hozzá semmilyen kommentárt. Még aznap beszélt azonban a német követtel Stojakovics (a későbbi Sztójay) tábornok, volt berlini magyar katonai attasé, jelenleg a Honvédelmi Minisztérium elnöki osztályának vezetője, aki előadta Gömbös megrökönyödését a felett, hogy egy Hitler által személyesen pártolt és jóváhagyott programot - nyilván Hitler tudta nélkül - önkényesen megváltoztathat egy, a német nemzetiszocialista pártnak alárendelt, s épp Hitler nevét viselő ifjúsági szervezet. Mackensen másnap Gömbössel is beszélt, aki azt mondotta, hogy sokkal többre tartja a német-magyar barátságot, mintsem hogy ilyen „kisiklások" befolyásolhatnák, ámde kétségtelen, hogy az eset azok malmára hajtja a vizet, akik támadják őt meggyőződéses német-barátságáért.

66 A magyar miniszterelnökkel folytatott ezen beszélgetését követően július 3-án Mackensen részletes jelentésben adta elő az üggyel kapcsolatos véleményét. E szerint a Hitler-Jugend magyarországi látogatása lemondásának ténye és formája rendkívül rossz benyomást keltett, és komolyan veszélyezteti a németmagyar baráti kapcsolatok elsőrendű és általános érdekeit. Amikor átvette a budapesti követséget, Hitlertől kapott utasítása úgy szólt, hogy a kisebbségi kérdés semmi esetre sem válhat a német-magyar kapcsolatok tehertételévé. Ezt tartja szem előtt, bármennyire is távol áll tőle, hogy a magyar magatartást a kisebbségi kérdésben, és ezzel kapcsolatban a Basch-sal szembeni eljárást védelmezze. Meggyőződése, hogy a kérdést nem lehet megoldani tiltakozó akciókkal, hanem csak a két kormány felelős tényezőinek tárgyszerű, nyugodt véleménycseréje útján, aminek megkezdésére éppen most nyílt konkrét kilátás. A Hitler-Jugend mostani látogatásának tiltakozó jellegű lemondása márcsak azért is értelmetlen, mert Bäsch áprilisi másodfokú elítélése óta számos németországi látogatócsoport - így 450 német vasutas, majd hasonló nagyságú jogász-csoport - élvezte a magyarok vendégszeretetét, tekintet nélkül a magyarországi német kisebbség és Bäsch sorsára, nem is szólva - Göring porosz miniszterelnök és légügyi miniszter májusi magyarországi látogatásáról, amelyet ez a kérdés szintén nem befolyásolt, s a két ország barátságának elmélyítésére szolgált éppúgy, mint az első világháború idejéből magyar kapcsolatokkal rendelkező öreg Mackensen tábornagy (a jelenlegi budapesti német követ apja) meghívása és igen szívélyes fogadtatása. A Hitler-Jugend felelőtlen lépése sajnos egyáltalán nem egyedülálló eset; különböző németországi szervezetek, így a VDA, a magyarországi német kisebbség ügyében tett meggondolatlan állásfoglalásaival, kárt okoznak a német birodalmi érdekeknek. Kötelezni kell e szervezeteket arra, hogy az illetékes helyek jóváha-